Ősi falrészletre bukkantak Jeruzsálem szívében: Hasmóneus-kori erődítmény mesél az elfeledett konfliktusokról

Illusztráció Heródes királyról (Forrás: Wikipedia Simple English / Közkincs)

A több mint 40 méter hosszú és 5 méter széles falszakasz jelenleg a legnagyobb, Hasmóneus-kori városfal-részlet, amit Jeruzsálemben találtak. A fal eredetileg a Kr. e. 2. század végén épült, majd később Heródes király korában (Kr. e. 37–5) a város erődítményrendszerének részévé vált.

Egy különös lelet nyomában

A feltárást vezető régészek, Amit Re’em és Marion Zindel szerint a felfedezett szakasz szokatlan épségben maradt fenn. „A falat gondosan faragott kövekből építették. Egykor több mint tíz méter magas lehetett” – írták közleményükben. A régészek természetesen ősi, írott forrásokat is használtak az azonosításhoz. Josephus Flavius például az első században úgy írta le ezt a városfalat, mint amely „60 tornyával bevehetetlen”.

Tudatos pusztítás nyomai

A fal állapota alapján a kutatók úgy vélik, hogy annak megsemmisítése nem a véletlen műve volt. „Ezt a falat valaki szándékosan tette a földdel egyenlővé” – hangsúlyozta Re’em és Zindel. A kérdés csupán az: ki és miért? A feltárt leletek alapján két forgatókönyv is lehetséges.

A forgatókönyvek

1. A hasmóneusok bontották le, politikai okokból

Kr. e. 134–132 között VII. Antiochosz Szidétész, a szeleukida uralkodó ostrom alá vette Jeruzsálemet. A történeti beszámolók szerint az ostrom feloldásának feltétele az volt, hogy a zsidó vezetés bontsa le a város erődítményének egy részét. Az IAA szerint elképzelhető, hogy a most feltárt falszakasz lerombolása ennek az egyezségnek a kézzelfogható bizonyítéka.

2. Heródes király romboltatta le – mégpedig bosszúból

A másik elmélet szerint Heródes király rendelte el a fal lerombolását, amikor átvette a hatalmat Júdeában. Heródes politikájában központi elem volt, hogy megszilárdítsa uralmát, és elhatárolódjon a Hasmóneus-dinasztia örökségétől. Az IAA szerint a tudatos rombolás jól illeszkedett volna Heródes politikai törekvéseihez.

Új bemutatóterek a lelet fölött

Eilat Lieber, a Dávid-torony Múzeum igazgatója hangsúlyozta: a falmaradvány megőrzése kiemelt céljuk. A készülő modern kiállítótérben a látogatók átlátszó üvegpadlón állva nézhetnek majd le az ősi falra – ezáltal is közelebb kerülve a múlt örökségéhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma