Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai

Keresztek, kálváriák

A trianoni emlékkultusz hagyományos szimbólumkészletében fontos csoportot képeznek a szakrális jelképek. Az ebbe a típusba tartozó jelképhasználat a krisztusi szenvedéstörténet folklorizációján alapszik, ahogyan Zeidler Miklós írja: „e szerint Magyarország hamis bírák és hitetlenek kezére jutott, kálváriáját járja, keresztre feszítik, megalázzák, egyedül marad, de hamarosan dicsőséggel feltámad”.

A Horthy-korszakban a Magyar Revíziós Liga kezdeményezésére a határmenti településeken emelték az első, úgynevezett Trianon-kereszteket. Az ilyen emlékművek – például a Kőszeg határában álló egyszerű, vasbeton kereszt – többnyire magaslati helyeken lettek elhelyezve, hogy a határ túloldaláról is jól láthatóak legyenek. A rendszerváltozás utáni két évtizedben Trianon feliratú fakeresztek lepték el az országot. amelyek legkorábbi példáját a Békés megyei Kondoroson – missziós keresztek mintájára – a katolikus templom bejáratánál, a falra helyezve láthatjuk. Közben megjelentek az irredenta plakátokról jól ismert T alakú keresztek fából faragott köztéri változatai is, ilyet találunk például Ecser faluközpontjában. A kereszt függőleges szára itt csak a vízszintes szárig ér, a tetején – szintén fából faragva – egy lángoló fáklya szimbóluma látható.

A Trianon okozta fájdalom megidézésére előszeretettel alkalmazott sémák közé tartoznak a különféle kálváriakompozíciók. 1934-ben Sátoraljaújhelyen, a Szár-hegyen állították fel a századik országzászlót. A hozzá vezető Magyar Kálvária egy-egy elcsatolt magyar területeknek állít emléket. A keresztény kálváriákhoz hasonlóan 14 stációból áll, a bástyaszerű stációk egy-egy elcsatolt magyar várost idéznek. A „keresztjárás” úticélja itt a jézusi Golgotát szimbolizáló Országzászló, amely az eredeti művészi koncepció szerint „a határon túlra került magyaroknak hirdette a hitet a magyar újjászületésben”.

A kálváriához kapcsolódóan az 1938-as szentév alkalmából felépítették a Szent István-emlékkápolnát, majd a háború és a szovjet megszállás évtizedei alatt az emlékhely pusztulásnak indult. 1990-ben felújították, majd 2020-ban, a Trianon-centenárium évében kiegészítették egy hatalmas kőkompozícióból álló Turul-szoborral.

1. Az ezeréves Magyarország mint irredenta szimbólum
2. Megszemélyesített irredenta szimbólumok
3. Hagyományos történelmi szimbólumok
4. Keresztek, kálváriák
5. Országzászlók
6. A nemzeti összetartozás mint „modern” Trianon-szimbólum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Bemutatták a Kaufmann-haggáda fakszimile kiadását
• Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
• Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt, 15. századi Rothschild-imakönyv
• A Magdala kő és a legkorábbi menóra ábrázolás
• Az első asszír felirat Jeruzsálemben
• Egy elfeledett zsinagóga nyomában