Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai
2021. június 4. 14:38 Molnár Zsolt
Korábban
Megszemélyesített irredenta szimbólumok
Az irredenta kultusz gyakran használt megszemélyesített szimbólumokat, amelyek közül Hungária, mint a magyar nemzetet megjelenítő nőalak a legismertebb. Az allegorikus ábrázolás a 19. században jelent meg először, majd Trianon után számos emlékmű központi figurájává vált. Hungária lett a főalakja a Budapesten, a Szabadsági téren álló Észak-szobornak, majd később Sopronban, az 1921-es népszavazásnak emléket állító Hűségkapunak is. Ez utóbbi emlékmű díszíti mai napig a Tűztorony belváros felé eső kapuját, ahol a Magyarországot szimbolizáló Hungária istennő – fején a Szent Koronával –, ülve fogadja a hazához visszatért német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát.
A magyar nemzetet szimbolizáló nőalak mellett Iustitia, az Igazság istenasszonya is megjelenik mérleggel és karddal kezében a Magyar Igazság Kútján, amelyet a revíziós törekvéseket támogató Rothermere lord tiszteletére állítottak 1929-ben Budapesten. A mai Szabó Ervin Könyvtár épülete előtt álló kút – amelynek eredeti jelképeit 2007-ben állították vissza – elsődlegesen az angol lordnak kíván köszönetet mondani, ahogy az a rajta található feliratból is kiolvasható: „E kutat hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot.”
Magyarország fájdalmát kívánta jelképezni az a női szoboralak, amely eredetileg a budapesti Szabadság tér déli oldalán állt. A szobor – jobb könyökét a magasba emelő, arcát behunyt szemmel az égnek fordító, álló női akt – nehezen lett volna beilleszthető a Szabadság tér korabeli heroikus emlékműveinek sorába, hiszen nem hordozta az irredentizmus mindenki számára könnyen értelmezhető üzenetét. Ezt kívánták ellensúlyozni, amikor a bronzból öntött alkotás feliratot kapott a mészkő talapzaton, magyar és angol nyelven: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere”. 1945 után jelentésétől megfosztva többször áthelyezték, jelenleg Sopronban áll, az Erzsébet Oktató Kórház Rehabilitációs Intézetének parkjában. Torzóként kiképzett másodpéldánya Debrecenben látható.
Az 1990 utáni alkotások közül talán a kaposvári emlékművet érdemes kiemelni, ahol szintén női alak szimbolizálja Magyarországot. Melocco Miklós szobrászművész az avatás alkalmából elmondott beszédében „kőbe zárt fájdalomnak” nevezi a szobrot, kiemeli, hogy az allegorizált női alak által tartott „obeliszk csúcsa hiányzik, mint a romba dőlt templom sisakja”, s az alsó alak pedig „tehetetlenül, látszólag tartja egyben az eltört alakot.” Egy másik értelmezés szerint a szobor már a tragédia utáni jövőbe tekint, ugyanis mint „eget és földet összekötő jel, szelíden vezeti az ég felé tekintetünket” (Somogyi Hírlap, 2010. június 5.).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap