A vörösterror 133 napja
Herczeg Renáta

A magyar Windsor

A Duna partján fekvő Oroszvár (Rusovce, ma Szlovákia) főútján a bástyaszerű, romos kerítésfal mellett elhaladva mesekönyvekben megjelenő titokzatos várkastélyt álmodhatunk, olyat, amely a bozót áttörése után tündérszép képként jelenik meg. És valóban, az oroszvári neogót stílusú kastély mintha a meseírók képzelete nyomán épült volna fel. A „magyar Windsor”-nak is nevezték, hiszen kialakítása, Tudor-stílusban megfaragott részletei, lőréses pártázatú lezárása, csipkézett ablakai és ajtói, kisebb-nagyobb tornyai, zászlóval, címerekkel díszített falai káprázatos látványt nyújtanak, s tényleg hasonlítanak a brit királyi rezidenciára. Az angolos megjelenés nem véletlen, hiszen az építtetőt, gróf Zichy-Ferraris Emánuelt szoros szálak fűzték Angliához.

Az uralkodói méltóságot sugalló vastag várfalak azonban gyakran visszhangozták az itt élők fájdalmas vagy dühös jajszavát, utóbb pedig olyan könnyeket fakasztottak, amelyek egy fenséges épület pusztulását siratták. A kastély lakói között még egy királyi hercegnő is volt, így minden tekintetben királyi épületről beszélhetünk.

A kalandokban gazdag életet élő, katonaként sikereket elérő gróf Zichy-Ferraris Emánuel 1841–1843 között építette fel új otthonát a régi családi birtokon. Talán imponálni akart az 1837-ben nőül vett angol származású feleségének, Lady Charlotte Strachannak, aki egy angol admirális leánya volt. Családja többször bekerült a korabeli angol sajtóba botrányos életvitele miatt, ugyanis az előkelő famíliából származó édesanya igencsak szabados életet élt. Férjét többször felszarvazta, és partnerei között hölgyek és urak is szerepeltek. Ez a kínos családi háttér feltehetően azért nem zavarta a magyar kérőt, mert kiszemelt jövendőbelije nemcsak szoborszerű szépség volt, de óriási hozománnyal is rendelkezett, ami hozzásegítette a grófot a fennálló tartozásainak rendezéséhez.

A hölgy bája a hazai közéletet is felkavarta. A róla készült portrén látható arisztokratikus megjelenése, intelligenciát sugárzó tekintete, mely sokakat megbabonázott. A magasztos küllem Erkel Ferencet is olyannyira lenyűgözte, hogy neki szándékozta ajánlani a Bátori Mária című operáját.  Az asszony életében hamarosan feltűnt egy másik magyar úr, gróf Andrássy Manó, aki teljesen elcsavarta a nő fejét, és végleg rányomta pecsétjét az álomotthon sorsára is – tudható meg Katona Csabának a házaspár életére-perére vonatkozó adatokat is feltáró kutatásaiból.

Szobát kap a szerető

A rezidencia építését a Lady – talán meglepő módon – kezdetektől fogva ellenezte. Egy 1843–1845 között zajló csődper irataiból kiderül, hogy az eladósodott gróf tényleg a hozományból építette fel a kastélyt, s emiatt az asszony sokszor fejezte ki rosszallását. Annál is inkább, mert nem nagyon szeretett Oroszváron tartózkodni. A sorok mögé nézve az is kiderül, hogy a házasságuk már ekkor sem volt veszekedéstől és könnyektől mentes. Válásuk idején volt olyan eset is, hogy a férj parancsára nem engedték be a kastélyba az asszonyt, aki végül hosszas pereskedés után hagyta el az urát, és követte a szeretőjét. Andrássy Manó ugyan viszonozta az asszony szerelmét, de függetlenségét nem kívánta feladni. 1851. november 12-én Charlotte talán szerelmi csalódás miatt, talán teljesen más indíttatásból, de öngyilkos lett. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok