Dolmenek és identitás - régészek 5500 éves kőépítményeket tártak fel Jordániában
A Koppenhágai Egyetem régészei lenyűgöző felfedezést tettek: egy 5500 éves, monumentális dolmen-együttest tártak fel Murayghatban, Közép-Jordánia sziklás dombjai között.
Az őskori építmények a Kr. e. 4500–3700 közötti kálkolitikus korszak és a korai bronzkor határán keletkezhettek – abban az átmeneti időszakban, amikor a korábbi, állandó településekre épülő kultúrák összeomlottak az éghajlati változások és a társadalmi instabilitás miatt.
Dolmenek és identitás
Dr. Susanne Kerner, a projekt vezetője szerint ebben a nehéz időszakban a közösségek új módokat kerestek arra, hogy erősítsék az összetartozás érzését. „A változó világ hatására ebben az időszakban rengeteg rituális és vallási létesítményt – szentélyeket és temetkezési helyekként szolgáló, megalitikus építményeket – kezdtek építeni” – magyarázta a kutató.
Murayghatban a régészek dolmenek, monolitok és egyéb masszív kőépítmények csoportjait tárták fel – amelyek nem otthonként, hanem szertartási központként funkcionáltak. A lelőhelyen talált kerámiák, rituális tálak, malomkövek, kovakőeszközök, állati szarvak és réztárgyak mind fontos közösségi rítusok eszközei lehettek.
Ez is érdekelhet
A felfedezést bemutató tanulmány „Dolmen, Standing Stones and Ritual in Murayghat” címmel a Levant tudományos folyóiratban jelent meg. A kutatás szerint a murayghatiak a válság idején a monumentalitást és a közösségi hitet használták arra, hogy erősítsék identitásukat – ezzel pedig a kulturális újjászületés egyik legkorábbi példáivá váltak.
