Ókori naptemplom és bizánci kolostor maradványait tárták fel Kappadókiában
2026. április 21. 13:01
Egy eddig nagyrészt elfeledett történelmi és vallási központot, a Szűz Mária-hegy (Meryem Ana Dağı, helyi nevén Golgoli) sziklába vájt kolostorromjait tárták fel és vonják be a turisztikai forgalomba a közép-törökországi Kappadókiában. A sziklatemplomokat és ősi szakrális tereket magában foglaló hegycsúcs a legújabb kutatások szerint a perzsa napisten, Mithrász kultuszától a kora keresztény bizánci időszakig szolgált zarándokhelyként.
Fotó: Türkiye Today
Korábban
Az Urgup körzetben, a Damsa-gát és a környező falvak (Ayvali és Cemil) felett magasodó hegycsúcson jelenleg is zajlanak a helyreállítási és tisztítási munkálatok. Levent Ak, a Kappadókiai Turisztikai Régió Infrastrukturális Szolgáltató Szövetségének vezetője a sajtónak elmondta: a régészeti bizonyítékok és az építészeti nyomok arra utalnak, hogy a csúcson található legkorábbi sziklaépítményt eredetileg a perzsa napistennek, a "legyőzhetetlen napnak" (Sol Invictus / Mithrász) szentelték.
A hegycsúcs földrajzi fekvése különleges: innen zavartalanul megfigyelhető a napfelkelte az Erciyes-hegy (az ókori Argaiosz) mögött, és a naplemente a Hasan-hegy mögött. Ezt a lenyűgöző természeti jelenséget használták ki az ókori napimádók, mielőtt a római és bizánci korban a szentélyt keresztény templommá alakították volna át.
A területet a görög ortodox közösségek idején "Apsili Panaya" néven ismerték, és egészen a 20. század elejéig élő zarándokhelyként funkcionált. A helyi feljegyzések szerint a sziklába vájt cellákban egykor frissen házasodott párok szálltak meg, a környék lakói pedig minden év szeptember 8-án itt gyűltek össze Szűz Mária születésének (Kisboldogasszony) ünnepén.
A megtisztított romokat most bekapcsolták a Kappadókiai Kulturális Útvonalba, egy 80 kilométeres, az ókori Sobesos városáig húzódó túraútvonalba, amely az asszír, a perzsa, a római és a bizánci korszakok örökségét fűzi fel. A hatóságok célja, hogy a világhírű hőlégballonos turizmus mellett a régió kulturális és vallási örökségét is előtérbe helyezzék, és a Nemrut-hegyhez hasonló jelentőségű látványossággá tegyék a helyszínt.
Vallási szinkretizmus Kappadókiában
A Szűz Mária-hegy kiváló példája a vallási szinkretizmusnak, amely az egész anatóliai régiót, és különösen Kappadókiát jellemezte. A térség a Kelet és a Nyugat találkozási pontjaként szolgált, ahol a perzsa Birodalom vallási eszméi – köztük a Mithrász-kultusz, amely később a Római Birodalom katonái körében is rendkívül népszerűvé vált – könnyen megvetették a lábukat.
Ahogy a kereszténység a 3–4. századtól kezdve államvallássá vált, az új hit gyakran nem lerombolta, hanem "megkeresztelte" a korábbi pogány szentélyeket. Kappadókia puha, könnyen faragható vulkáni tufája (ignimbrit) ideális menedéket nyújtott a korai keresztény szerzetesek és remeték számára, akik a perzsa vagy római szentélyeket saját liturgikus céljaiknak megfelelően alakították át sziklatemplomokká. Ez a folyamat biztosította a szent helyek – mint a Szűz Mária-hegy – több ezer éves, kulturális töréseken átívelő, folyamatos vallási tiszteletét, amely egészen az 1920-as évek elejéig, a görög-török lakosságcsere tragédiájáig fennmaradt a régióban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Földalatti szárnyakkal bővül a spártai régészeti múzeum 12:19
- A pénzhamisítók rémálma volt Benjamin Franklin 11:53
- Donald Trump nevét kapja egy jeruzsálemi régészeti központ 11:11
- Minden eddig hittnél korábban használhatott tüzet a Homo erectus 10:29
- Japán legrégebbi vasfűrészét azonosították Fukui prefektúrában 09:57
- Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok 09:09
- Ritka római aranygyűrű került a Somerset Múzeum gyűjteményébe 08:11
- Temetkezési dísznek készültek a Silla királyság aranykoronái 07:19
