Okinosima kincse: aranyberakásos bronz lándzsahüvely

A Genkai-tengerben fekvő Okinosima szigete a Jamato-kori állam legfontosabb rituális központja volt. A sziget sziklái alatt 1954-ben előkerült, aranyberakásos bronz lándzsahüvely most csúcstechnológiás vizsgálatok révén új titkokat árul el a több mint 1500 éves áldozati szertartásokról.

Szent sziget

Okinosima-szigetet a sintó hagyomány egészében kami-ként tiszteli. A Jamato-állam idején, Kr. u. 4–9. században itt tartották a tengeri útvonalakat védő rítusokat. A régészek eddig mintegy 80 000 tárgyat tártak fel, valamennyit Japán nemzeti kincsének nyilvánították.

Eltemetett aranyozott lándzsahüvely

A legkülönlegesebb leletet 1954-ben találták: egy Kofun-kori (Kr. u. 300–538) bronz lándzsahüvelyt, amelyet a Kr. u. 5–7. században helyeztek el egy szent szikla alatt. A díszes hüvelyben a vaslándzsa hegye máig érintetlenül rejtőzik.

A Kjúsú Egyetem és a Japán Kulturális Ügyek Ügynöksége 4200 fémtárgyat vizsgál nagy felbontású röntgen-CT és röntgenfluoreszcencia módszerrel. A lándzsahüvely képei finom aranyberakást tártak fel a korrodált vasdárda körül, amely korábban szabad szemmel láthatatlan volt.

Főnix a bronzban

A díszítést stilizált főnix, teknőspáncél-geometria és arabeszk motívumok hálózata alkotja. „Az ezen a tárgyon talált felfedezések példátlanok, és nincs hasonló sem” – hangsúlyozta Nisitani Tadasi, a Kjúsú Egyetem emeritus professzora. A kelet-ázsiai aranyberakásos lándzsahüvelyek között ez a legrégebbi ismert darab.

A teljes felületet borító minták arra utalnak, hogy a lándzsa nem harci, hanem kultikus eszköz volt: az isteneknek szánt felajánlás. Okinosimára ma is csupán rituálisan megtisztított férfiak léphetnek, a nők látogatása tilos. A tiltások és a páratlan kincsek együtt őrzik a sziget ősi szakrális szerepét.