Nemzetközi konferencián mutatják be a mohácsi csata kutatásait
A mohácsi csata és az azt követő események történetének jelentős újraértékelését hozhatja az a nemzetközi tudományos konferencia, amelyen a legfrissebb régészeti, antropológiai és történeti kutatások eredményeit összegzik. Ahogy arról a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága az MTI-t tájékoztatta, az októberben megrendezendő multidiszciplináris tanácskozás átfogó képet nyújt a tizenhatodik századi sorsfordító ütközet nemzetközi diplomáciai hátteréről és a tömegsírok modern eszközökkel végzett feltárásáról.
- A Szegedi Tudományegyetem októberben négynapos, multidiszciplináris nemzetközi tudományos konferenciát rendez a mohácsi csata legújabb kutatási eredményeiből.
- Az antropológiai vizsgálatok és a kriminalisztikai módszerekkel elemzett csontvázak arra utalnak, hogy az oszmánok számos foglyot kivégeztek az ütközet után.
- A tanácskozáson a hazai szakemberek mellett több érintett európai állam és Törökország kutatói is részt vesznek a diplomáciai és történeti háttér megvitatásában.
A közlemény szerint az egyetemen több kutatócsoport is vizsgálja a magyar történelem egyik legmeghatározóbb, 1526-os eseményének korszakát. Az intézmény Embertani Tanszéke Pálfi György vezetésével évek óta koordinálja a mohácsi tömegsírok terepantropológiai feltárásait, valamint az áldozatok újratemetését megelőző tudományos vizsgálatokat.
A szakemberek a helyszínen az Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársaival együttműködve modern kriminalisztikai módszerekkel dolgoznak az ötszáz évvel ezelőtti események rekonstruálásán. Az eredmények részben módosítják a csatát követő időszakról kialakult történeti narratívát, mivel a feltárt csontvázakon olyan célzott, vágott sérüléseket azonosítottak, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a katonák jelentős részét nem a nyílt harctéren ölték meg, hanem hadifogolyként végezték ki.
Az embertani kutatások mellett a filológiai és történeti elemzések is kiemelt szerepet kapnak. Kasza Péter, a Klasszika Filológia és Neolatin Tanszék vezetője a korszak latin nyelvű történeti és irodalmi forrásainak feltárásán, köztük a csatáról első kézből beszámoló Brodarics István kancellár levelezésének tudományos kiadásán dolgozik. Az egyetem további kutatói a magyar, a Habsburg és az oszmán kapcsolatrendszert, az ütközethez vezető diplomáciai manővereket, valamint a vereséget követő historiográfiai fordulatokat vizsgálják.
Ez is érdekelhet
A mohácsi csata a középkori Magyar Királyság bukását és az Oszmán Birodalom térnyerését hozó esemény volt. Az 1526. augusztus 29-én megvívott ütközetben II. Lajos király serege megsemmisítő vereséget szenvedett I. Szulejmán szultán hadaitól. A harcokban az uralkodó és az ország politikai elitjének nagy része is életét vesztette. A vereség nemcsak az ország három részre szakadását alapozta meg, hanem évszázadokra meghatározta a közép-európai régió geopolitikai viszonyait és a Habsburg Birodalom felemelkedését.
Az október 7-én kezdődő, négynapos konferencián a hazai szakemberek mellett kiterjedt nemzetközi delegáció is részt vesz. A tanácskozásra az egykori konfliktusban érintett országok, így Horvátország, Szerbia, Csehország, Ausztria és Bosznia kutatói is meghívást kaptak. A programot francia és német szakértők előadásai egészítik ki, továbbá a tervek szerint a mai Törökország történészeinek bevonásával is biztosítják a téma több szemszögből történő, objektív tudományos feldolgozását.
