Nemzeti biztonsági terv védi a francia kulturális örökség kincseit
Új szakaszba lép a franciaországi kulturális örökség védelme, miután a kormány átfogó nemzeti biztonsági stratégiát dolgozott ki a múzeumokat és műemlékeket sújtó fegyveres és erőszakos rablások visszaszorítására. Catherine Pégard kulturális miniszter harminchárom pontból álló intézkedési tervet jelentett be a műtárgyvédelem megerősítésére, reagálva a nemzeti gyűjteményeket ért sorozatos veszteségekre.
- Catherine Pégard francia kulturális miniszter átfogó intézkedési tervet mutatott be a múzeumokat sújtó erőszakos rablássorozat megfékezésére.
- Legutóbb a burgundiai Vix kelta sírjából származó, időszámításunk előtti hatodik századi tömör arany nyakperecet tulajdonították el fényes nappal.
- A szakma megosztott a műtárgyvédelem módszereiben, mivel egyes szakértők másolatok kiállítását javasolják, míg a tárca elutasítja az eredeti kincsek elrejtését.
A nemzeti stratégia kidolgozását egy kilenc hónappal ezelőtti, rendkívüli hírverést kapott bűncselekmény gyorsította fel, amikor 2025. október 19-én a párizsi Louvre-ból ismeretlenek ellopták a francia koronázási ékszereket.
A helyzetet tovább súlyosbította a legutóbbi, július 23-án elkövetett rablás, amelynek során a burgundiai Musée du Pays Châtillonnais kiállítótermében, a látogatók szeme láttára zúzták be egy vitrin üvegét. Az elkövetők a Krisztus előtti 500 körüli időszakból származó, a vixi hercegnő sírjában 1953-ban talált, csaknem fél kilogrammos tömör arany nyakperecet tulajdonították el. Bár az egyik gyanúsítottat a rendőrség már őrizetbe vette, a felbecsülhetetlen értékű kelta régészeti lelet sorsa egyelőre ismeretlen.
A minisztérium a következő három évben harmincmillió eurós rendkívüli keretet biztosít a helyi múzeumok, templomok és történelmi emlékhelyek védelmi infrastruktúrájának fejlesztésére. A hatóságok eddig több mint háromezer-egyszáz intézményt térképeztek fel fokozottan veszélyeztetett helyszínként. A tárcavezető elismerte, hogy abszolút biztonság nem létezik, hiszen a burgundiai múzeum az elmúlt két évben jelentős összegeket fordított a kapuk megerősítésére és kamerarendszerek kiépítésére, a bűnözők pedig két sikertelen éjszakai betörési kísérlet után szándékosan a nappali nyitvatartási időt választották a támadásra.
A sorozatos incidensek komoly szakmai vitát váltottak ki a francia muzeológusok körében. Dominique Garcia, a Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (Inrap) elnöke sürgette, hogy a múzeumok helyezzék biztonsági széfekbe az eredeti arany- és ezüstkincseket, és cseréljék le azokat modern, magas minőségű másolatokra. Ezzel a megközelítéssel összhangban Christophe Leribault, a Louvre igazgatója már július 22-én úgy nyitotta meg újra a múzeum Apolló-galériáját, hogy abból teljesen kiürítették a fennmaradt értékes történelmi ékszereket.
A kulturális tárca ugyanakkor határozottan elutasítja a műtárgyak replikákkal történő helyettesítését. Catherine Pégard hangsúlyozta, hogy a remekműveket az eredeti formájukban kell bemutatni a nagyközönségnek, és a másolatok alkalmazása súlyos szakmai hiba lenne. A miniszter szintén elvetette az elgondolást, hogy fegyveres őröket állítsanak a leginkább sebezhető galériákba. A bemutatott nemzeti terv ehelyett az infrastruktúra fizikai megerősítésére, a múzeumi dolgozók speciális biztonsági képzésére és a helyi kockázatokhoz igazított egyedi védelmi rendszerek kialakítására helyezi a hangsúlyt, megerősítve, hogy a gyűjtemények biztonsága a francia kulturális politika elsődleges prioritása.
