Radikális múzeumi reformot követel a francia parlament

Radikális változtatásokat, a finanszírozás jelentős növelését és az intézményvezetői kinevezések átláthatóbbá tételét követeli a francia múzeumi hálózatban egy friss parlamenti jelentés, amelyet a Louvre koronaékszereinek 2025. októberi elrablása után felállított vizsgálóbizottság tett közzé május 13-án. A The Art Newspaper által ismertetett dokumentum megkongatja a vészharangot a nemzeti gyűjtemények "aggasztó állapota" miatt, és éles kritikával illeti a Louvre nemrég lemondatott igazgatójának menedzsmentjét, amely a vizsgálat szerint közvetlenül hozzájárult a biztonsági rendszer katasztrofális kudarcához.

A mintegy száz szakértő meghallgatásával és 2000 francia múzeum helyzetének felmérésével készült jelentés negyven pontos ajánláscsomagot fogalmazott meg a kulturális szektor megmentésére. A dokumentum kiemelten foglalkozik a világ leglátogatottabb múzeumával, a Louvre-ral, és lesújtó kritikával illeti Laurence des Cars idén februárban lemondásra kényszerült egykori igazgató tevékenységét. A képviselők szerint az ő vezetése alatt egy "diszfunkcionális sodródás" jellemezte az intézményt: a látványos kortárs művészeti beavatkozások, a divatbemutatók és az esztétikai felújítások prioritást élveztek a gyűjtemények fizikai védelmével szemben.

A jelentés egyenesen azzal vádolja az ex-igazgatót, hogy a biztonsági infrastruktúra fejlesztésének több mint kétéves, általa tagadott elodázása tette lehetővé a tavaly őszi, koronaékszereket célzó nagyszabású rablás végrehajtását. A parlamenti bizottság rávilágított: a Louvre kiállítótermeinek harmadában egyáltalán nincsenek biztonsági kamerák, míg országos szinten a múzeumi tereknek mindössze 54 százaléka rendelkezik kamerás megfigyelőrendszerrel.

A biztonsági hiányosságok nemcsak a fegyveres rablások miatt adnak okot aggodalomra. A jelentés számba veszi a növekvő fenyegetéseket, köztük a zavargásokat, a terrortámadások kockázatát (május 11-én egy férfit vettek őrizetbe, aki a Louvre ellen is tervezett dzsihadista merényletet), valamint a kiberbűnözést (a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeumnak 2025 júliusában egy zsarolóvírus-támadás miatt kellett törölnie egy teljes kiállítást).

Bár a múzeumi betörések továbbra is a műkincslopások kis hányadát teszik ki (az elmúlt 15 évben átlagosan évi 18 eset), a bizottság szerint az akciók "erőszakossága megnőtt", és célpontjaik egyre inkább az ékszerek és nemesfémek. A dokumentum szerint a nemzeti örökség védelme érdekében a következő évtizedben 20-25 milliárd eurós költségvetési kiegészítésre, valamint a személyzet intenzívebb képzésére van szükség. Kiemelik továbbá az árvízveszélyt is, amely már eddig is 50 alkalommal sújtotta a francia múzeumokat az elmúlt 12 évben, és amely miatt a Louvre új, földalatti komplexumba vezető bejáratának terveit is felül kell vizsgálni.

A francia parlament egy évszázados, a központosított államirányításból fakadó hagyomány megtörését követeli. Franciaországban a legfontosabb nemzeti kulturális intézmények – így a Louvre – vezetőit hagyományosan maga a köztársasági elnök nevezi ki, ami a jelentés szerint egy "hiper-elnöki" és kontroll nélküli hatalomgyakorlást eredményezett a múzeumok élén, kedvezve a rövid távú, látvány- és eseményorientált politikának. A parlamenti képviselők a kulturális minisztérium fokozott felügyeletét, valamint "nagyobb átláthatóságot és demokráciát" követelnek a vezetők kiválasztásában. Javaslatuk szerint a francia rendszernek a British Museum által is alkalmazott, hatékony és a parlamentet is képviselő kuratóriumi modellből kellene inspirációt merítenie a nemzeti örökség hosszú távú és független védelme érdekében.