Két évszázadnyi adatot egységesítettek a Visztula vízállásáról
Több mint 82 ezer napi vízállásmérést tartalmazó, 225 évet átfogó adatbázist hoztak létre a Visztula folyó varsói szakaszáról lengyel kutatók. A Lengyel Tudományos Akadémia Földrajzi és Területrendezési Intézete, valamint a Varsói Élettudományi Egyetem szakembereinek munkája az Earth System Science Data folyóiratban jelent meg. Az 1799-től napjainkig tartó adatsor a kis jégkorszak hidegebb periódusától a modern klímaváltozásig követi nyomon a vízszint alakulását.
- Lengyel kutatók több mint 82 ezer napi vízállásmérést egységesítettek a Visztula varsói szakaszáról az 1799 és 2024 közötti időszakból.
- A kétszázhuszonöt évet átfogó adatbázis a kis jégkorszak végétől a kortárs felmelegedésig rögzíti a folyó dinamikájának változásait.
- A szakemberek a különböző mértékegységeket és naptárrendszereket harmonizálva Európában egyedülálló, folyamatos adatsort hoztak létre.
A történeti adatok harmonizálása komoly kihívást jelentett a kutatócsoport számára, mivel az elmúlt több mint két évszázad során a varsói mérőpontok helyszíne öt alkalommal változott.
A nyilvántartásokban eltérő mértékegységeket alkalmaztak, a feljegyzésekben a rajnai, az ólengyel, az újlengyel és az angol hüvelykek, az orosz rőfök, végül pedig a metrikus rendszer adatai is szerepeltek. A munkát az archiválásért felelős intézmények cserélődése és a Julián-naptárról a Gergely-naptárra való áttérés is nehezítette. A hiányzó napi megfigyeléseket a kutatók gépi tanulási algoritmusok segítségével, más folyószakaszokról, többek között a Toruń környéki mérőállomásokról származó adatok alapján pótolták.
A tanulmány szerzői, Łukasz Sobechowicz és Michał Wasilewicz rámutattak, hogy a rögzített vízállás nem egyenesen arányos a folyómederben ténylegesen lefolyó víz mennyiségével. A Visztula dinamikus rendszerként működik, a varsói szakaszon a 20. század folyamán a meder fokozatosan mélyült, ami miatt a mérőállomások referenciapontját is többször módosítani kellett. A kétszáz évvel ezelőtti vízszintek közvetlen összehasonlítása a mai értékekkel emiatt szakmailag félrevezető lenne.
A most publikált adatbázis egy hosszabb távú kutatás első lépése, a következő szakaszban Dariusz Brykała professzor vezetésével a történeti mederkeresztmetszetek és az áramlási sebességek figyelembevételével becsülik meg a múltbeli vízhozamokat.
Ez is érdekelhet
Egy ilyen kiterjedt és folyamatos napi adatsor az európai nagy folyók esetében rendkívül ritka, hasonlóan átfogó archívummal eddig csupán a Rajna rendelkezett. A vízállásmérések célja a 18. és 19. század fordulóján még a folyami hajózás biztosítása és a pusztító árvizek előrejelzése volt, később a városi vízhálózatok kiépítését szolgálta.
A jelenleg egységesített történeti adatbázis a kutatók szerint ma már a globális felmelegedés hatásainak vizsgálatához nyújt nélkülözhetetlen alapot, lehetővé téve az extrém vízhozamok és az aszályos időszakok történelmi dinamikájának pontosabb elemzését.
