A Jézus keresztjét hordozó Kürénéi Simonhoz köthetnek egy ókori csonttartó ládát
Egy 1941-ben feltárt jeruzsálemi csonttartó láda feliratai alapján a lelet valószínűleg Kürénéi Simon, a Jézus keresztjét hordozó bibliai alak családjához köthető. A Daily Mail összeállítása, amely Jeremiah Johnston újszövetségi kutató és korábbi szakpublikációk adatait idézi, arra utal, hogy a mészkőládán olvasható nevek megegyeznek a korai keresztény szövegek adataival. A lelet kora a kísérőleletek alapján a Kr. u. 70-ben bekövetkezett római pusztítást megelőző évtizedekre tehető.
- A kutatók újraelemeztek egy 1941-ben Jeruzsálemben feltárt mészkő csonttartó ládát, amely az Alexandrosz, Simon fia feliratot viseli.
- A lelet kora és a rajta szereplő, Küréné városára utaló kifejezések megegyeznek a Márk evangéliumában szereplő Kürénéi Simon történetének adataival.
- A szakértők szerint a nevek gyakorisága miatt az azonosítás nem tekinthető teljes bizonyosságnak, de a történeti és földrajzi párhuzamok figyelemre méltóak.
A sziklasírban tizenegy osszuáriumot találtak, amelyek közül az egyik az „Alexandrosz, Simon fia” feliratot viseli. A láda fedelén és oldalain görög és héber nyelvű bevésések is szerepelnek. Tom Powers kutató korábbi, a Biblical Archaeology Review folyóiratban közzétett elemzései szerint a görög nyelvű név mellett egy héber szóalak is olvasható, amelyet a szakemberek az észak-afrikai Küréné városára tett utalásként értelmeznek. Bár a szó írásmódja tartalmaz egy feltételezett betűhibát, Tal Ilan izraeli történész is valószínűnek tartotta a földrajzi azonosítást.
Az epigráfiai adatok egybeesnek Márk evangéliumának leírásával, amely szerint a katonák egy vidékről érkező férfit, a kürénéi Simont, Alexandrosz és Rufusz apját kényszerítették a kereszt hordozására. Jeremiah Johnston kutató hangsúlyozta, hogy az apára és fiúra, valamint a földrajzi származásra vonatkozó adatok együttes jelenléte meggyőző bizonyíték. A szakember ugyanakkor óvatosságra intett, mivel a Simon és az Alexandrosz a korszak leggyakoribb nevei közé tartoztak, a feltárt sírkamrából pedig hiányzik a bibliai szövegben említett másik fiú, Rufusz csonttartó ládája.
A feliratok vésési technikája további kérdéseket vetett fel. Powers 2006-os tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Simon név mélyebb vágásokkal készült a láda hátoldalán, míg a fiú neve sekélyebb karcolatokkal került a kőre. Ebből a szakértő arra következtetett, hogy a láda eredetileg az apa csontjait tartalmazta, és csak később helyezték el benne Alexandrosz maradványait.
Ezt az elméletet erősítheti egy krétával felvitt görög nyelvű kettős névlista is, bár a több személy egy ládában történő elhelyezésének elképzelését sokan vitatják, mivel a korabeli ásatási dokumentáció nem rögzítette a talált csontok pontos mennyiségét.
Ez is érdekelhet
A lelet szorosan illeszkedik a korszak zsidó temetkezési szokásainak történeti kontextusába. Az 1. században kiterjedt gyakorlat volt a másodlagos temetkezés, amelynek során az elhunytakat sziklasírokba helyezték, majd a test lebomlása után a csontokat kisméretű mészkőládákba, osszuáriumokba gyűjtötték össze.
A helyszín pontos korát a sírkamrában talált kerámiatöredékek és egy jellegzetes Heródes-kori olajmécses erősíti meg. Ezek a bizonyítékok egyértelműsítik, hogy a temetkezési helyet a Kr. u. 1. században használták, még mielőtt a római légiók a zsidó háború során elfoglalták és lerombolták volna Jeruzsálemet.
