Kihalt madarak vadászatának nyomait találta meg a mesterséges intelligencia
Egy eddig ismeretlen, 1615-ös holland hajónaplót azonosítottak, amely bizonyítékot szolgáltat a mauritiusi dodó vadászatára: a felfedezést egy kutató tette, aki mesterséges intelligencia segítségével fésülte át a hágai holland Nemzeti Levéltár iratait. A feljegyzés kiegészíti a 17. században kihalt madár történetének kronológiáját.
- Egy történész mesterséges intelligencia alkalmazásával azonosított egy eddig ismeretlen, 1615-ből származó holland hajónaplót.
- A hágai levéltárban őrzött dokumentum új és hiteles részletekkel szolgál a Mauritiuson élt dodók vadászatáról.
- A kutatási módszer egy másik kihalt madárfajjal és egy 17. századi indiai festménnyel kapcsolatos összefüggéseket is feltárt.
Isbrant Cornelisz van Petten, a Holland Kelet-indiai Társaság hajóskapitánya 1615 áprilisában jegyezte fel, hogy legénysége dodókat, teknősöket és papagájokat fogott be Mauritiuson. A dokumentumot a GLOBALISE adatbázisban őrzik, az eredményeket pedig az Opus 5.5 nevű nyelvi modell találta meg. A történész több millió digitalizált oldalt vizsgáltatott át, a rendszer pedig szemantikai kereséssel emelte ki a releváns szövegrészeket. Az algoritmus olyan forrásokat hozott felszínre, amelyek évszázadokon át elkerülték a szakemberek figyelmét.
A kutatás további ornitológiai adatokat is azonosított. A hálózat rábukkant egy 1638-as hivatkozásra egy másik kihalt fajról, a vörös guvatról. A bejegyzés jelentőségét egy 1890-es fordítási hiba rejtette el, amikor egy francia tudós a holland mezei tyúk kifejezést tévesen fogolynak fordította. Az eredeti kéziratok ismételt átvizsgálásával a mesterséges intelligencia korrigálta a tévedést.
Az archívum elemzése egy 17. századi rejtély megoldásához is támpontot nyújt. Egy 1616-os feljegyzésben egy portugál jezsuita struccként írt le egy mauritiusi madarat, holott a szigeten ilyenek sosem éltek. A szakértők korábban is gyanították, hogy a leírás dodóra utal, de az új adatok összekapcsolhatják a beszámolót Dzsahángír mogul uralkodó udvarával, ahol Usztád Manszúr 1615 és 1625 között megörökített egy példányt. Ha a szállítási útvonal bizonyítást nyer, az a tudománytörténet legfontosabb dodójának azonosítását jelenti.
Ez is érdekelhet
A röpképtelen dodó a tengerészek és a betelepített állatok miatt a 17. század végére eltűnt Mauritius szigetéről, történetének dokumentációja pedig hiányos maradt. A mostani eredmények rámutatnak a gépi tanulás szerepére a történettudományban. Bár a modellek órák alatt átolvasnak hatalmas mennyiségű kéziratot, a feltárt adatok ellenőrzése a szakemberek feladata marad. A bölcsészet számára a jövőben a generált, speciális találatok ellenőrzése jelenti a legnagyobb kihívást.
