Tilalmak és pajzánság: ilyen lehetett a középkori emberek szexuális élete
2021. február 16. 11:50 Múlt-kor
Korábban
Mikor?
A kora középkorban az egyház igen sok időbeli korlátozást helyezett a szexuális életre. A „tiszta napok” listája jobbára megegyezett az egyházi ünnepek naptárával. A közösülés nem volt engedélyezett a nagy ünnepekkor (például húsvétkor vagy karácsonykor), sem a nagyböjt hat hetében, sem vasárnap, sem a különféle egyéb böjti napokon. Ezzel voltaképpen az egyház meglehetősen kevés napot hagyott „szabadon” a közösülésre, bár számos történész szerint erősen kétséges, hogy e szigorú szabályokat valóban betartották.
A 12. századra mindenesetre a kánonjogászok engedékenyebbé váltak, és elvárásaik sokkal inkább összhangban voltak a laikus lakosság elvárásaival és szokásaival. Az egyház arra kérte a híveket, az Úr napján inkább tartózkodjanak – amennyiben lehetséges – a szexuális tevékenységtől ahelyett, hogy megparancsolta volna a vasárnapi önmegtartóztatást. Az egyházjog emellett – a korabeli orvosi szakkönyvekkel egyetemben – nem javasolta a közösülést a nő menstruációja, terhessége, illetve laktációja idején.
A fenti tiltásoktól eltekintve azonban a házasság elhálását követően a házaspárnak „igényei szerint” kellett szexuális életet élnie. A házastársi kötelesség az egyházi hagyomány fontos eleme volt: már Szent Pál is arról írt, a házastársaknak teljesíteniük kell azt egymás felé, és mindkét fél rendelkezett hatalommal a másik teste felett. Az évszázadok során ez nem változott sokat: mind a férjnek, mind a feleségnek jogában állt követelni a közösülést, és ilyen esetekben a másiknak mindig kötelessége volt együttműködni.
Míg a középkorban a házasság intézménye jobbára a férjet helyezte hatalmi helyzetbe a feleség felett, a házastársi kötelesség egyfajta kivételes egyenlőséget teremtett. E kötelesség azonban felveti annak a kérdését is, vajon a középkori ember ismerte e a házasságon belüli nemi erőszak fogalmát.
Tekintve, hogy az elhált házasságban élők a továbbiakban kötelesek voltak közösülni, ha a másik úgy akarta, a válasz minden valószínűség szerint nem – különösen a törvény szemében. A házasságon belüli tettleges erőszak ettől függetlenül büntethető volt, még ha önmagában a szexuális kényszerítés nem is – e tekintetben tehát bizonyos mértékben cselekvőképes maradhatott a bántalmazott fél a bántalmazóval szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap