Meteoritból készült, 3000 éves, kúpos fejsze került elő Borneón
Indonéziában egyedülálló leletre bukkantak: egy több mint 3000 éves bronzkori kúpos fejszére, amelyet valószínűleg meteoritból formáltak. A tárgy nemcsak a korai fémmegmunkálás színvonalát mutatja, hanem a borneói közösségek társadalmi és kulturális világába is bepillantást enged.
Rendkívüli felfedezés Borneón
Egy ritka, több mint 3000 éves bronzkori kúpos fejszét fedeztek fel nemrégiben Indonéziában. A tárgy valószínűleg meteorit anyagából készült, és új nézőpontot kínál a térség régészetében. A szakértők szerint ez az első ilyen jellegű lelet a régióban, amely bizonyítja a korai borneói közösségek fejlett fémmegmunkálási tudását.
A fejsze egy falusi gyűjtő birtokából került elő, aki más régiségeket is megőrzött. A leletek között voltak a dayak törzs gyöngyei és hagyományos kőbalták, de a kúpos fejsze azonnal kitűnt különleges formájával és feltételezett meteorit eredetével.
Szakértői értékelések
Ida Bagus Putu Prajna Yogi régész elsőként vizsgálta meg a tárgyat. „Kalimantan régészeti tanulmányozása során soha nem találkoztam hasonló kúpos fejszével” – hangsúlyozta. Hartatik, a Banjar Regency Cultural Heritage Expert Team tagja hozzátette, hogy a fejsze helyi neve „Gigi Petir” vagy „Untu Gledek”, amely villámcsapásokhoz kötődő legendákat idéz.
A közönséges kőbaltáktól eltérően a bronzkori kúpos fejsze nem mindennapi használatra készült. Kis mérete és finom kidolgozása inkább státuszszimbólumként vagy kereskedelmi tárgyként szolgált. „A művészi kézművesség és a társadalmi hierarchia egyaránt megjelenik benne” – mondta Hartatik.
Hitelesítés és további kutatás
Ez is érdekelhet
A kutatók kiemelik: a lelet eredetiségének vizsgálata alapvető fontosságú. A Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) és a TACB közösen dolgozik a részletes elemzésen. Ha a meteorit eredet igazolódik, a bronzkori kúpos fejsze mérföldkőnek számít Indonézia régészetében.
A fejsze megjelenése bizonyítja, hogy a kalimantani közösségek a kőkorszak után fejlett fémmegmunkálással rendelkeztek. A tárgy nemcsak művészeti érték, hanem a társadalmi és vallási szertartásokban is szerepet játszhatott. A felfedezés hangsúlyozza a helyi örökség megőrzésének fontosságát, és új fényt vet Indonézia gazdag múltjára.
