A római birodalom előtt is keleti hatások formálták Itáliát
Egy friss genetikai kutatás szerint a keleti mediterrán népek hatása már a római birodalom megszületése előtt formálta Itáliát.
A római birodalom keleti gyökerei
A történeti elbeszélések sokáig azt sugallták, hogy a keleti mediterrán hatások csak a Római Birodalom i. e. 27-es megalapítása után érkeztek tömegesen Itáliába. Róma, mint a birodalom fővárosa, ekkor vonzotta volna a Görögországból, Anatóliából és Szíriából érkező migrációs hullámokat. Egy 2025-ben megjelent új tanulmány azonban felülírja ezt a képet.
Villa Falgari és a genetikai bizonyítékok
Francesco Ravasini és nemzetközi kutatócsoportja Tarquiniában, a Villa Falgariban talált egyén DNS-ét elemezte. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a BSP71 jelű személy Kr. e. 341 és 53 között élt. Genetikai állománya szoros kapcsolatot mutatott az anatóliai és levantei közösségekkel. Ez az első kézzelfogható bizonyíték, hogy a keleti mediterrán térségből érkező hatások már a késő köztársaság idején jelen voltak Itáliában, jóval a római birodalom megszilárdulása előtt.
Az olasz félsziget már az őskortól a keveredés terepe volt. A paleolit vándorlások, a neolitikus anatóliai telepesek és a közel-keleti kapcsolatok formálták a népességet. A vaskorban az itáliai közösségek kulturálisan sokszínűek, de genetikailag viszonylag egységesek voltak. A római köztársaság hódításai – Magna Graecia bekebelezése, a pun háborúk, Görögország és Kis-Ázsia elfoglalása – nyitották meg az utat a keleti hatások előtt.
A római birodalom előtti migráció
Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a nagy genetikai átalakulás a császárkorban zajlott, amikor Róma valódi kozmopolita központtá vált. A pompeji és császárkori nekropoliszok leletei ezt támasztották alá. A Villa Falgari felfedezése azonban két évszázaddal korábbra tolja a keleti hatások megjelenését.
A tanulmány kiemeli, hogy Magna Graecia és Szicília közvetítőként szolgálhattak. A Kr. e. első évezred görög és föníciai kolóniái már keleti eredetű lakosságot fogadtak be. A római hódítás után ezek a közösségek északra terjeszkedhettek, ezzel Itáliába is eljuttatva genetikai örökségüket.
Róma, mint korai kozmopolita társadalom
Ez is érdekelhet
A kutatás megerősíti, hogy Róma már a köztársaság idején kozmopolita várossá vált. Nem elszigetelt anomáliákról, hanem egy hosszú folyamat első bizonyítékairól van szó. A BSP71 profilja rokonságot mutat a mai dél- és közép-európai népességekkel, ami azt jelzi, hogy ezek a mozgások hozzájárultak a kontinens genetikai alapjainak kialakításához.
Ravasini és kollégái tanulmánya radikálisan új fényt vet a római birodalom történetére. A genetikai keveredés nem a birodalom következménye, hanem már a köztársaságban megindult folyamat. Róma története így nemcsak katonai és kulturális terjeszkedés, hanem folyamatos biológiai átalakulás története is.
