Rituális célokra is használhatták kútjaikat az etruszkok
Két bronz nőalakot, egy ritka bronzlemezt és két felnőtt ember csontvázát találták meg az észak-itáliai Kainua etruszk városának egyik rituális kútjában. A Kr. e. 6. század vége és az 5. század eleje között kialakított építmény az ásatás vezetői szerint a város alapításához kapcsolódhatott, leletei pedig új adatokkal szolgálhatnak az etruszk szertartásokról és a víz vallási szerepéről.
- Két bronz nőalakot, egy ritka bronzlemezt és két felnőtt ember maradványait találták meg Kainua etruszk városának egyik rituális kútjában.
- A bronztárgyakat feltehetően fogadalmi ajándékként helyezték el a Kr. e. 6–5. század fordulóján, Kainua városi központjának kialakulásával egy időben.
- A két ember maradványai a kút későbbi rituális lezárásához kapcsolódhatnak, amely egyben az építmény szakrális használatának végét is jelezhette.
A mai Marzabotto közelében fekvő Kainua régészeti lelőhelyén a Bolognai Egyetem 39. ásatási kampánya során vizsgálták meg teljes mélységében azt a kutat, amely az Uni istennő kultuszához kapcsolódó szent körzet területén helyezkedett el. Az Elisabetta Govi vezette kutatócsoport a Gruppo Ravennate Archeologico szakembereinek közreműködésével jutott el az építmény aljáig, ahol az ókor óta háborítatlanul fennmaradt leletegyüttest dokumentáltak.
A kút alján két magas színvonalon kidolgozott bronz nőalak és egy különösen ritka bronzlemez feküdt, amelyek Govi szerint még a fém eredeti fényéből és színéből is megőriztek valamennyit. A kutatók a tárgyakat fogadalmi ajándékoknak tartják, amelyeket egy ünnepélyes szertartás során helyezhettek el a kútban a Kr. e. 6. század vége és az 5. század első évtizedei között, nagyjából Kainua városi központjának kialakulásával egy időben.
Az építmény használatának egy későbbi szakaszában két felnőtt ember maradványait is a kútba helyezték, amit a kutatók annak végleges lezárásával és rituális használatának befejezésével hoznak összefüggésbe. A leletek alapján a kút a vízellátás gyakorlati feladata mellett szakrális szerepet is betölthetett, és az ásatás vezetői szerint szorosan kapcsolódhatott a víz kultuszához, valamint a város alapítását kísérő szertartásokhoz.
A kút vallási jelentőségét erősíti elhelyezkedése is, mivel Kainua ezen részén két monumentális templom maradványait dokumentálták, amelyeket etruszk feliratok alapján Tiniához és Unihoz kapcsolnak. Tinia az etruszk panteon egyik legfontosabb istene volt, akit általában a görög Zeusszal és a római Jupiterrel állítanak párhuzamba, míg társát, Unit Hérával, illetve Junóval szokták kapcsolatba hozni.
Ugyanebben a szakrális körzetben Vei tiszteletére utaló bizonyítékokat is találtak, akit a görög Démétérhez és a római Cereshez hasonló, a termékenységgel összefüggő istenségként értelmeznek. Az egymáshoz kapcsolódó kultuszhelyek arra utalnak, hogy a terület Kainua vallási életének egyik központja lehetett, ahol a városi közösség számára alapvető jelentőségű isteneket tisztelték.
A kutatók szerint a leletegyüttes jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ritka régészeti összefüggésben őrzött meg egy etruszk alapítási szertartáshoz köthető tárgycsoportot, miközben a két emberi maradvány a kút későbbi lezárásának gyakorlatáról is információkat nyújthat. A bronztárgyak restaurálása és tudományos feldolgozása után a leleteket a tervek szerint a marzabottói Nemzeti Etruszk Múzeumban, a MNEMA-ban mutathatják be.
