Látogathatóvá teszik az Égei-tenger egyik legjelentősebb ókori kultuszhelyét
Átfogó fejlesztési és állagmegóvási projekt indul a Lémnosz szigetén fekvő ókori Kabeirok szentélye területén, amelynek során a komplexum déli része is látogathatóvá válik. A görög kulturális minisztérium hivatalos közleménye szerint a beruházás a legújabb régészeti kutatások eredményeire támaszkodva teszi hozzáférhetővé a terület ősi körítőfalát. A lépés egy több millió eurós műemlékvédelmi program utolsó szakasza, amely az északi-égei térség egyik legjelentősebb misztériumvallási központját integrálja a modern turizmusba.
- A görög kulturális tárca jóváhagyta a lémnoszi Kabeirok szentélye védelmét és bemutatását célzó újabb régészeti és fejlesztési tervet.
- A projekt keretében a szakemberek feltárják, konzerválják és a látogatók számára megnyitják a régészeti terület eddig lezárt déli részét.
- Az ősgörög istenségek tiszteletére emelt, a Kr. e. 8. és a Kr. u. 3. század között működő kultuszhelyen akadálymentes útvonalakat is kialakítanak.
A görög kulturális minisztérium által jóváhagyott tervek fókuszában a szentély ókori körítőfalának szisztematikus régészeti feltárása, konzerválása és bemutatása áll. A hivatalos tájékoztatás hangsúlyozza, hogy a beavatkozások a minimális beavatkozás, az anyagkompatibilitás és a visszafordíthatóság elveit követik.
A munkálatok célja az eredeti építőanyagok megőrzése a legmagasabb fennmaradt szintig, kiegészítéseket csak a műemlék értelmezhetősége érdekében, szigorúan dokumentált formában végeznek. A projekt legfőbb hozadéka, hogy a látogatói útvonalak kiterjesztésével a régészeti park eddig elzárt, feltáratlan déli területe is megnyílik a nagyközönség előtt.
A Kabeirok szentélye a trák-makedón térség és az Égei-tenger északi medencéjének egyik legjelentősebb kultuszhelye volt. A komplexum most fókuszba kerülő déli platóján áll a Kr. e. 7. századra datálható, oltárként is funkcionáló archaikus telasztérion (beavatási csarnok). A már eddig is látogatható északi platón a későbbi, hellénisztikus kori telasztérion maradványai találhatók, amelyet a római hódítás idején kifosztottak és leromboltak. A terület szisztematikus feltárását az Olasz Régészeti Iskola végezte 1937 és 1991 között, a legújabb kutatások pedig az ősi körítőfal szerepét tisztázták a szentély térszerkezetének fejlődésében.
A régészeti bizonyítékok alapján a kultuszhely a Kr. e. 8. századtól egészen a Kr. u. 3. századig működött. A Kabeirok a görög mitológiában a tűz és a fémművesség istenének, Héphaisztosznak a fiai voltak, tiszteletük egy prehellén gyökerű, a termékenységgel és a földalatti erőkkel kapcsolatos titkos misztériumvalláson alapult. A szentély jelentősége különösen a Kr. e. 4. századot követően nőtt meg, amikor a makedón uralkodók tudatos politikai törekvésekkel támogatták és terjesztették a Kabeirok kultuszát a térségben, így a lémnoszi központ befolyása a hellénisztikus és a kora római korban is folyamatos maradt.
Lina Mendoni görög kulturális miniszter tájékoztatása szerint a jelenlegi jóváhagyás egy átfogó, négymillió eurós költségvetésű műemlékvédelmi program folytatása. A korábbi fázisokban, részben európai uniós forrásokból, megerősítették a rézsűket, kiépítették a vízelvezető rendszert, valamint megóvták a meglévő épületmaradványokat.
Ez is érdekelhet
A mostani fejlesztés keretében egy 270 méter hosszú, a természetes domborzatot követő új útvonalat alakítanak ki, amely a kerekesszékkel közlekedők számára is biztosítja a déli területek és a Purnia-öböl felé nyíló kilátópontok megközelítését.
A minisztérium az elmúlt hét évben Lémnosz szigetének más kiemelkedő helyszínein, köztük Poliochni és Héphaisztia ókori romjainál is hasonló infrastrukturális beruházásokat hajtott végre, a 2014-es földrengésben megsérült helyi régészeti múzeumot pedig 2025-ben adták át újra a látogatóknak.
