Mérgező köd Izlandtól a Kárpát-medencéig

1783 nyarán Izlandon egy elhúzódó vulkáni kitörés indult el, amelynek következményei messze túlnőttek a sziget határain. A Laki hasadékrendszerből kiáramló gázok és hamu Európa-szerte megváltoztatták az időjárást, rontották az életfeltételeket, és még a Kárpát-medencében is kimutatható hatásokat hagytak maguk után.

A Laki kitörése Izlandon

A Laki kitörése 1783 júniusában indult el egy hosszú hasadékrendszer mentén. Nem egy klasszikus, kúp alakú vulkán tört ki, hanem hosszú repedésekből ömlött ki a láva. A folyamat közel nyolc hónapig tartott. Ezalatt hatalmas mennyiségű gáz és hamu került a légkörbe. A helyiek már az első hetekben érezték a hatást: a legelők kiszáradtak, az állatok sorra pusztultak el.

Mérgező köd Európa felett

Néhány héten belül Európa nagy részén különös jelenséget figyeltek meg. A levegőt sűrű, szúrós szagú, szürkés köd töltötte meg. A Nap vöröses korongként látszott az égen. A Laki kitörése során kibocsátott kén-dioxid savas párává alakult, amely hetekig megmaradt a levegőben. A kortársak „száraz ködként” írták le a jelenséget, amely fullasztó volt.

Halálozás és éhínség

A mérgező levegő közvetlenül is hatott az emberek egészségére. Megnőtt a légúti betegségek száma, sokan hirtelen haltak meg. A savas pára leülepedve tönkretette a termést, a takarmány fogyaszthatatlanná vált. Izlandon a lakosság jelentős része éhínség áldozata lett. Európa más térségeiben a halálozás lassabban, de tartósan emelkedett, különösen a városokban.

Extrém tél

Az 1783–1784-es tél szokatlanul hideg volt. Folyók fagytak be, a szállítás akadozott, az élelmiszerárak megugrottak. A Laki kitörése légköri hatásai megváltoztatták az időjárási mintázatokat. A hideg tavasz tovább súlyosbította az élelmezési válságot, és növelte a társadalmi feszültségeket.

Rendkívüli időjárás a Kárpát-medencében

1783 nyarától a Kárpát-medence területén szokatlan meteorológiai jelenségeket jegyeztek fel. A források hűvös nyarat, elhúzódó telet és késő tavaszt említenek. Ezek az anomáliák egybeesnek a Laki kitörése légköri hatásainak időszakával.

A késői fagyok és a hűvös időszak miatt több térségben gyengébb gabonahozamokat rögzítettek. Ez nem országos éhínséget, hanem regionális ellátási zavarokat okozott, különösen az Alföld egyes részein.

1784-ben több városban és uradalomban érzékelhető gabonaár-emelkedés jelent meg. A drágulás elsősorban a városi lakosságot és a katonaság ellátását érintette, ami szociális feszültségeket idézett elő.

„Nehéz” és „romlott” levegő

Korabeli magyar és latin nyelvű feljegyzésekben megjelenik a szokatlanul fojtó, irritáló levegő leírása 1783 nyarán. Ezek elszórt, de fontos adatok, mert illeszkednek a Laki kitöréséhez köthető száraz köd általános folyamatihoz.

A magyar területeken nem volt látványos katasztrófa, csak elhúzódó válság. A jelenséget nem tudták egyetlen okhoz kötni a földrajzi távolság és a tudomány fejletlensége miatt, így az beolvadt a korszak egyéb nehézségei közé: gazdasági nehézségekbe, járványokba, hadiadók emelésébe.

A 18. század végén a légszennyezés fogalma még nem létezett. Az orvosok és természettudósok rossz levegőről és ismeretlen mérgekről írtak, de az ok-okozati összefüggéseket nem látták át. A Laki kitörése így sokáig rejtély maradt: mindenki érzékelte a következményeket, de senki sem értette a forrást.