A jakobita röpiratok titkos hálózata

A 18. század elején a jakobita röpiratok nemcsak politikai véleményet tükröztek, hanem hatalmi fegyverek voltak. A Holland Köztársaság nyomdái, diplomatái és titkos ügynökei ebben a küzdelemben kulcsszerepet játszottak.

Jakobita röpiratok és a holland információs központ

A 18. századi Holland Köztársaság különleges helyet foglalt el Európában. Köztársasági államként működött, miközben monarchiákkal szőtt szövetségeket, és világszinten meghatározó szerepet töltött be a kereskedelemben és a sajtóiparban. Amszterdam és Hága nyomdái ontották a politikai pamfleteket, röpiratokat és hírlapokat, gyakran olyan szövegeket is, amelyeket más országokban betiltottak volna.

A viszonylagos sajtószabadság nem ideológiai elköteleződésből fakadt. A politikai botrány üzlet volt. A jakobita röpiratok pedig különösen keresettek voltak az angol és skót emigráns körökben. Ez tette Hollandiát a Stuart-ház híveinek egyik legfontosabb európai bázisává.

Kik voltak a jakobiták

A jakobiták a Stuart-ház visszatéréséért küzdöttek, és nem elszigetelt összeesküvők voltak. Franciaországban, Itáliában és a katolikus udvarokban komoly politikai támogatással rendelkeztek. A röpiratok stratégiai szerepet játszottak. Nem pusztán bírálatot fogalmaztak meg, hanem az uralkodói legitimitást kérdőjelezték meg, ami a korszakban felségsértésnek számított.

Egy Anna királynőt támadó pamflet ezért nem egyszerűen sértő volt, hanem potenciálisan felkelések és a politikai destabilizáció előkészítője.

Egy pamflet, amely diplomáciai botrányt robbantott ki

James Dayrolle, 1711. szeptember 15-én Hágában szolgáló brit diplomáciai megbízott levelet küldött Whitehallba. Panaszának tárgya egy frissen megjelent jakobita röpirat volt, a Formulair de Serment d’Abjuration, amely éppen Anna királynő uralmát állította be törvénytelennek .

Dayrolle azonnal a holland hatóságokhoz fordult. A holland udvar számára kényes helyzet alakult ki. Szövetségesük volt Nagy-Britannia, miközben saját sajtószabadságukra is ügyelniük kellett. A kompromisszum gyors és látványos fellépés lett.

A nyomdász, aki túl sokat tudott

A pamfletet kinyomtató Mattias Rogguet letartóztatása jelzés volt London felé. Rogguet tapasztalt szakember volt, aki már évtizedek óta dolgozott politikailag érzékeny szövegekkel. Korábban is megrovásban részesült, amikor Orániai Vilmos angliai partraszállása előtt olyan röpiratot nyomtatott, amely II. Jakab ellen irányult.

A kihallgatások során elismerte, hogy ő nyomtatta a röpiratokat, de megtagadta, hogy megnevezze a megbízóját. Ez önmagában nem volt szokatlan. A nyomdászok ritkán voltak szerzők, mégis ők viselték a jogi következményeket.

Drákói ítélet és kényszerű alku

A holland bíróság 1711. október 2-án példátlan ítéletet hozott. Rogguet műhelyét végleg bezáratták. A döntés nem csupán adminisztratív büntetés volt. Egy kora újkori nyomda családi vállalkozásként működött, generációkon át öröklődött. Az eltiltás Rogguet egész családjának megélhetését semmisítette meg.

Másnap Rogguet személyesen kereste fel Dayrolle-t. Könyörületért esedezett felesége és gyermekei miatt, és azt állította, hogy a röpiratot úgy nyomtatta ki, hogy ismerte volna a tartalmát. Dayrolle alkut ajánlott. Közbenjárást ígért, ha Rogguet elárulja, kitől kapta a szöveget.

Jakobita röpiratok és egy olasz közvetítő

Rogguet végül engedett. A megbízó egy Corticelli nevű olasz volt, aki London és Hollandia között közvetített. Őt Dayrolle saját hatáskörben hallgatta ki, holland közreműködés nélkül. Corticelli elismerte, hogy átadta a röpiratot, de azt állította, nem tudta, hogy sokszorosításra szánják.

A brit követ nem volt meggyőzve. A holland udvar titokban utasította ügynökeit Corticelli elfogására, de ő Amszterdamba menekült.

Egy rejtett hálózat körvonalai

Dayrolle nyomozása során kiderült, hogy Corticelli nem egyedül dolgozott. A jakobita röpiratok és levelek egy szélesebb hálózaton keresztül jutottak el a Párizs melletti száműzetésben élő Stuart-udvarból Hollandián át Londonba. A levelezés egy Benacci nevű, Amszterdamban élő csokoládékészítőn keresztül zajlott.

A történet jól mutatja, hogy a kora újkori diplomácia nem kizárólag udvarok és miniszterek világa volt. Hétköznapi mesterségek mögött politikai szereplők rejtőztek.

Letartóztatás és eltűnés

Miután Corticelli visszatért Hágába, a holland hatóságok elfogták. Bár továbbra is tagadta, hogy tudná, ki küldte neki a pamfletet, helyzete súlyosbodott, amikor kiderült, hogy Párizsból Stuart Jakab portréit is megkapta, amelyeket Angliába továbbított.

Az ügy végül Thomas Wentworth, a hágai brit nagykövet elé került. A források itt elhallgatnak. Corticelli sorsa ismeretlen maradt, miközben Rogguet büntetését pénzbírságra enyhítették.