Megújult a mohácsi csata pusztamaróti emlékhelye
Befejeződött a pusztamaróti történelmi emlékhely környezetrendezése a Gerecsében. A Pilisi Parkerdő pénteki tájékoztatása szerint az elvégzett régészeti feltárások új, fizikai bizonyítékokkal szolgáltak az 1526-os mohácsi csata utáni helyi ellenállás eseményeiről. A tudományos intézmények összefogásával megvalósult projekt jelentősen pontosítja az oszmán pusztításról és a korabeli érseki palotáról alkotott történelmi ismereteket.
- A Pilisi Parkerdő állami és saját forrásból megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet, valamint új információs táblákat helyezett ki a területen.
- A több intézmény bevonásával zajló régészeti kutatások pontosan meghatározták az egykori esztergomi érseki vadászkastély és a reneszánsz palota alaprajzát.
- A felszínre került emberi maradványok, fegyvertöredékek és korabeli érmék fizikai bizonyítékot szolgáltatnak az 1526-os mohácsi csata utáni pusztamaróti összecsapásra.
A Mohács 500 kutatási programhoz illeszkedő feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem irányította, együttműködésben a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a Nemzeti Régészeti Intézet szakembereivel.
A szakértők a Maróti-kő aljánál, az avar alatt fekvő középkori épületmaradványokra fókuszáltak. A történeti források alapján a területet Zsigmond király 1388-ban adományozta az esztergomi érsekségnek. A modern talajradaros felmérésekkel sikerült azonosítani a monumentális palotaegyüttes alaprajzát, amelynek északi tömbje az Estei Hippolit érsek által építtetett reneszánsz épületszárny lehetett.
A helyszín történelmi jelentőségét az 1526-os események adják. A mohácsi csata elvesztése és a királyi sereg megsemmisülése után az oszmán csapatok akadálytalanul nyomultak északra, majd elfoglalták Budát. A fővárosból és a környező vidékekről a lakosság Esztergom felé menekült.
A történeti leírások szerint a tömeg egy része a Gerecse erdőségeiben, Pusztamarót területén szekérvárat alakított ki. A menekülők heves ellenállást tanúsítottak a portyázó oszmán lovassággal szemben, a túlerő azonban végül felszámolta a tábort. Marót falu és a kastély pusztulása is ehhez az epizódhoz köthető.
A jelenlegi ásatások kézzelfogható bizonyítékokkal támasztották alá az írott forrásokat. A régészek a már 2024-ben azonosított emberi csontmaradványok mellett újabb csontvázrészeket hoztak felszínre. Ezek környezetéből fegyvertöredékek, muskétagolyók, nyílhegyek és dárdák kerültek elő.
Ez is érdekelhet
A leletanyag kormeghatározását egy 1524-ben vert, II. Lajos királyhoz köthető érme, valamint több Jagelló-kori ezüstpénz segítette. A tárgyi emlékek elhelyezkedése egyértelműsíti, hogy a fegyveres összecsapás a palota közvetlen környezetét is érintette.
A Pilisi Parkerdő Zrt. a kutatásokkal párhuzamosan kilencmillió forintból, többségében állami támogatásból tette rendbe a helyszínt. Az erdészet munkatársai rendezték az emlékhely környezetét, és az egykori érseki központot, valamint a pusztamaróti csatát bemutató információs táblákat helyeztek ki. A társaság közleményében jelezte, az ökológiai feladatok mellett kiemelt céljuk a természeti környezetben meghúzódó történelmi örökség láthatóvá tétele a kirándulók számára.
