Ráaláltak a legrégebbi „egyiptomi kék” tárgyra

A Földközi-tenger nyugati része intenzív kulturális és kereskedelmi cserék színtere volt a bronzkorban. Ennek szép bizonyítékai  azok a különleges gyöngyök, amelyek között van egy egyiptomi kék is. 

A Cinzia Bettineschi és csapata által végzett kutatás 17 gyöngy elemzésén alapul, amelyek Alicante és Albacete tartományok négy kulcsfontosságú lelőhelyéről származnak: Cabezo Redondo, Cueva de las Delicias, El Amarejo és Peña Negra. 

Üvegszálas díszítés

A Villena (ma Alicante) településen található Cabezo Redondo lelőhelyet nagyjából Kr.e. 1650 és 1250 között lakták, ami egybeesik a késő bronzkorral. Itt hét üveggyöngyöt találtak, amelyek külleme kissé megváltozott már az anyag öregedési folyamataitól. A leletek viszont még kellő szerkezeti épséggel rendelkeztek ahhoz, hogy megőrizzék üveges eredetüket.

Több gyöngyön is láthatóak olyan díszítések, amelyeket valószínűleg kontrasztos színű üvegszálakkal vittek fel, bár a későbbi ásványtani átalakulások miatt nem lehet megerősíteni eredeti jellegüket. Az egyik esetben az úgynevezett energiadiszperzív röntgenfluoreszcens (SEM-EDS) módszerrel a kutatóknak sikerült kizárni az ásványi szinezőanyagok jelenlétét, ami arra utal, hogy a díszítés átlátszó üvegből készült – ez szokatlan a korabeli díszek esetében.

Kulturális kapcsolatok

Szintén Villenában található a Cueva de las Delicias temetkezési komplexum, ami Kr. e. 1600 és 1000 között volt használatban. Az ott fellelt leletekről kezdetben úgy tartották, hogy zöld kőzetből készültek a gyöngyök, viszont kilencről kiderült, hogy átalakított üvegből vannak. Három darabot választottak ki részletes elemzésre, köztük egy henger alakú gyöngyöt, amely sötétzöld alapját fehér spirális szál ékít.

Ennek a tipológiának egyértelmű hasonlóságai vannak Olaszországban, Svájcban, Németországban és Franciaországban, és megjelenésüket általában a késő bronzkor és a vaskor közötti átmenetre (kb. i. e. 10-8. század) datálják. A tanulmány szerint jelenlétük Alicantéban megerősíti azt az elképzelést, hogy a mediterrán összeköttetések megújulásának idején a páneurópai kulturális körök kapcsolatban voltak  egymással.

Az El Amarejo megalitikus lelőhelyen – a réz- és bronzkori virágzó kultúrákat értjük rajta – a temetkezések kapcsán egyetlen üveggyöngyöt találtak a régészek. Ez egy világoskék gyöngy, amelyet mikroszkópos elemzés után üveges fajanszként azonosítottak – írta meg a Muy Interesante. 

A legrégebbi egyiptomi kék

A legjelentősebb felfedezés Peña Negra lelőhelyéről származik, amely a Kr. e. 10. és 6. század közötti folyamatos lakottsága miatt különösen fontos jelentőséggel bír. Itt egy kis henger alakú gyöngyöt azonosítottak, amely egyiptomi kék kőből készült. Ezekben az időkben ez az anyag nagyon ritka volt a Földközi-tenger keleti részén kívül.

Az elemzés a gyöngyöt a késő bronzkorba (i. e. 10-10. század) helyezte, így ez a legrégebbi egyiptomi kék tárgy, amelyet Nyugat-Európában valaha találtak. A kutatók szerint az egyiptomi kék megjelenése Peña Negrában az Égei-szigetet, Korzikát, Szardíniát és az Ibériai Levantét összekötő kereskedelmi körökön keresztül történő lehetséges közvetett kapcsolatokhoz köthető.

Az üvegtérkép új rajzolatai

Ezidáig a spanyolországi római kor előtti üveganyagokra vonatkozó információk töredékesek voltak. Csak néhány bronzkori gyöngy volt ismert Gatasból (Andalúzia) és Peña Negrából, valamint későbbi föníciai példákból. A Bettineschi és csapata által vezetett kutatás az első, fejlett régészeti technikákkal folytatott, szisztematikus elemzés. A tanulmány legfontosabb következtetése azonban az, hogy ezek a tárgyak messzemenő cserehálózatok létezését bizonyítják, amelyek a Kr. e. 17. századtól, jóval a föníciai gyarmatosítók érkezése előtt összekötötték a délkeleti félszigetet a Földközi-tenger középső és keleti részével.