Megtakarításain vásárolt T-34-essel indult bosszúhadjáratra a szovjet özvegyasszony
2018. április 4. 13:34 Múlt-kor
A második világháborúban szinte mindenki elvesztett valakit szerettei közül. Marya Oktyabrskaya 1943-ban értesült róla, hogy férje elesett a németek ellen vívott harc során, amiért azonnal bosszút esküdött. Vagyonát egy tank építésére ajánlotta fel és személyesen Sztálinhoz fordult, hogy engedje őt a frontra harcolni a tank vezetőjeként.
Korábban
Marya Oktyabrskaya 1905 augusztusában született a Krím-félszigeten egy szegény ukrán család tíz gyermekének egyikeként. A fiatal lány előbb egy konzervgyárban, majd egy telefonközpontban kereste a kenyerét, majd 1925-ben feleségül ment egy katonatiszthez.
Férje révén benne is felébredt az érdeklődés a katonai ügyek iránt. Csatlakozott a Katonai Feleségek Tanácsához és maga is jelentkezett a Vörös Hadsereghez mint katonai ápoló. Kiképzése során megismerkedett a fegyverhasználattal és megtanult vezetni is, ami a korban meglehetősen ritka jártasságnak számított a nők körében.
Amikor 1941 nyarán a Harmadik Birodalom átfogó offenzívát indított a Szovjetunió ellen, Oktyabrskayát a szibériai Tomszk városába telepítették át, míg férjét a frontra vezényelték. Nem sokkal a háború kirobbanását követően, még 1941 augusztusában, Kijev mellett el is esett a németekkel vívott harcban. A férje haláláról szóló hírek azonban csak nagyon lassan, 1943 elején értek el a Tomszkban várakozó Oktyabrskayához, aki ekkor azonnal bosszút esküdött. Személyes levélben fordult Sztálinhoz, amelyben egy meglehetősen szokatlan kérést fogalmazott meg:
„A férjem elesett, miközben az anyaföldet védelmezte. Bosszút akarok állni a fasiszta barbárokon a haláláért és a halálra kínzott szovjet emberekért. Ezért az összes megtakarításomat – 50 ezer rubelt – letétbe helyeztem az állami banknál azért, hogy abból egy tank épülhessen. Tisztelettel kérem, hogy ezt a tankot nevezzék a ‘Harcoló barátnőnek’ és küldjenek engem a frontra, mint ennek a tanknak a vezetőjét.”

Sztálin és a szovjet hadvezetés azonnal felismerte a bosszúszomjas özvegyben rejlő propagandalehetőséget és azt, hogy Oktyabrskaya frontra küldése milyen pozitív hatással lehet majd a szovjet katonákra. A teljes siker érdekében Oktyabrskayát azonnal kiképzésre vezényelték, amelynek során öt hónapot töltött a T-34-es tankok irányításának tanulmányozásával. Ilyen hosszú kiképzési idő egyébként példátlan volt a Nagy Honvédő Háború – ahogy az oroszok a második világháborút nevezik – idején, minthogy minden harcrafogható tankot és katonát, amint lehetett, azonnal a frontra vezényelték.
Amikor Oktyabrskaya 1943 szeptemberében megérkezett a frontra és csatlakozott a 26. páncélos hadosztályhoz, a melette szolgáló férfiak először valószínűleg úgy vélték, hogy egyszerű propagandafogással van dolguk. Bár az eredeti cél kétségtelenül ez volt, Oktyabrskaya gyorsan bizonyította rátermettségét. A második szmolenszki csata során rendkívüli manőverezési képességekről tett tanúbizonyságot és részt vette több géppuskafészek és tüzérségi állás felszámolásában.
A csata során a Harcoló barátnő súlyos károkat szenvedett és sürgős javításra szorult az ellenség heves támadásai közepette. Oktyabrskaya ekkor kimászott a tankból és amíg társai fedező tüzet biztosítottak, gyorsan elvégezte a szükséges javításokat. Kiváló helytállásáért a csata után őrmesterré léptették elő.
A Szmolenszknél bemutatott hajmeresztő tankjavító „mutatványát” még két alkalommal megismételte a következő hónapok harcaiban. Először Novoye Selo környékén kellett csata közben helyrehoznia a mozgásképtelenné vált tankot, majd egy Shvedy nevű település mellett vívott összecsapás alkalmával került sor ugyanerre. Utóbbi esetben azonban már elpártolt Oktyabrskaya mellől a szerencse. Miközben mászott vissza a tankba, egy közelben felrobbanó lövedék repeszei fejbe találták őt, amitől elvesztette eszméletét.
Oktyabrskayát azonnal egy Kijev melletti katonai kórházba szállították, ahol azonban már nem tudtak segíteni rajta. Két hónapig feküdt kómában, míg végül 1944 március 15-én elhunyt. Halálát követően posztumusz megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, példája pedig nők ezreit inspirálta arra, hogy csatlakozzanak a háborús erőfeszítésekhez.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Befejeződött az ókori keresztény síremlékeket érintő fejlesztés Pécsen
- A legújabb diplomáciai botrány után sem mond le Görögország az Elgin-márványokról
- Maffiaszerű leszámolások forgatagában ért véget a Perzsa Birodalom aranykora
- Három múmiát szolgáltatott vissza Svájc Bolíviának
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Ma is megoldatlan rejtélyek lengik körül a nabateusok titokzatos városát, Petrát
- Mai szemmel is óriási kiterjedésű volt a Rómát életben tartó Ostia hatalmas kikötője
- Ma is rejtély, mi okozta a legendás minószi civilizáció pusztulását Kréta szigetén
- Péntektől látogatható a Vatikán területén fekvő római nekropolisz
- Több ezren haltak bele a Londonra ereszkedő szennyes füstfellegbe tegnap
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget tegnap
- A magyar mérnök, aki tegeződött Henry Forddal: Galamb József tegnap
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán tegnap
- Több turista léphet be naponta Machu Picchu romvárosába januártól tegnap
- 1901-ből köszönti az utókort az eleki templom kupolájában talált időkapszulához írt levél tegnap
- A későn beköszöntő tél sem állíthatta meg a korcsolyázás szerelmeseit a Városligetben tegnap
- Egy lesújtó kritika nyomán nevezte el művészeti irányzatát Renoir 2023.12.03.