Hatszáz éve változatlan a pinot noir

A paleogenetikai kutatás alapjául szolgáló leletet az észak-franciaországi Valenciennes egyik 15. századi kórházának egykori latrinájában találták meg a régészek. A vizsgálat során Ludovic Orlando, a Toulouse-i Egyetem paleogenetikusa és Laurent Bouby, a montpellier-i Evolúciótudományi Intézet kutatója összesen 54, a bronzkortól (Kr. e. 2300) a középkorig terjedő időszakból származó szőlőmag genomját szekvenálta.

Az eredmények rámutattak, hogy a valenciennes-i mag genetikailag megegyezik a modern burgundi borászat alapját jelentő pinot noir szőlővel. A szakemberek hangsúlyozták: a felfedezés molekuláris szinten bizonyítja a vegetatív úton, például dugványozással történő termesztés több évszázados folyamatosságát, amelyet a paleogenomika korábban nehezen tudott igazolni.

A kutatás a borászat mélyebb európai történetébe is betekintést nyújtott. Az elemzett legősibb, Kr. e. 2000 körüli minták a dél-franciaországi Nîmes régiójának vadon termő szőlőiből származnak. A háziasított fajták legkorábbi genetikai nyomait a Kr. e. 625 és 500 közötti időszakból, a Var régióból mutatták ki, ami pontosan egybeesik a görög gyarmatosítók dél-galliai megjelenésével és Massalia (Marseille) megalapításával.

A későbbi római korban a kiterjedt kereskedelmi hálózatok révén a háziasított szőlőfajták nagy távolságú (Hispániát, a Balkánt, a Kaukázust és a Közel-Keletet is érintő) cseréje zajlott, Észak-Franciaországban pedig jelentős genetikai keveredés történt az importált és a helyi vadszőlők között.

A középkori agrárium stabilitása

A pinot noir folytonosságának bizonyítása tudománytörténeti mérföldkő. Bár az ókori és középkori írásos források korábban is utaltak a fajtamegőrzés gyakorlatára, a mostani DNS-vizsgálat egyértelműen igazolja a korabeli mezőgazdaság technológiai kifinomultságát. A szőlősgazdák generációinak tudatos munkája tette lehetővé, hogy egy specifikus genetikai vonal évszázadokon át, háborúk és klímaváltozások ellenére is érintetlenül fennmaradjon.

A 15. század, amelyből a valenciennes-i mag származik, a francia történelem rendkívül terhelt korszaka volt, amelyet a százéves háború lezárása és Jeanne d’Arc fellépése fémjelzett. A kutatás rávilágít, hogy a súlyos politikai és katonai turbulenciák ellenére a hátországban a magas szaktudást igénylő szőlészet folyamatos maradt. A ma a világ negyedik leggyakrabban termesztett szőlőfajtájaként számon tartott pinot noir így közvetlen biológiai hidat képez a modern borászat és a késő középkori európai agrártársadalom között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?