Még nem beszélte a nyelvet, de filmszerződést kapott Amerikában Anita Ekberg
2025. január 11. 15:05
10 éve, 2015. január 11-én hunyt el Anita Ekberg, Fellini több mint fél évszázada készült Az édes élet című filmjének feledhetetlen Sylviája, egy korszak szexszimbóluma. Hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, így ebből a filmből is kivágták.

Az ikonikus jelenet és a legendás fekete ruha
Korábban
1931. szeptember 29-én Malmőben született, majd itt is nőtt fel, népes családja nem dúskált az anyagi javakban. Anita szépségét kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: már tizenévesen keresett fotómodell volt, húszévesen pedig Svédország szépévé választották.
A győzelem nyomán részt vehetett Amerikában a világszépe választáson is, ahol nem győzött, de mégis nyert: bár egy szót sem beszélt angolul, filmszerződést kapott.
Először az excentrikus milliárdos, Howard Hughes vette pártfogásába, aki azt ajánlotta neki, változtassa meg orrát, fogait és fura nevét. Ekberg az utolsó kérésre nemet mondott, érvelése szerint vagy híres lesz, és akkor az emberek megtanulják nevének kiejtését, vagy nem lesz az, akkor pedig az egész nem számít.
Anita Ekberg az 1961-es A porte chiuse (Zárt tárgyalás) című filmben
1953-tól a Universal Studios támogatásával dráma-, beszéd-, lovagló-, vívó- és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan.
Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége méltán elfeledett, azt se sokan tudják, hogy az 1955-ös Véres sikátor egy mellékszerepéért (érdekes módon kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.
Sztárrá csinos arca és júnói termete tette, a magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humorista Bob Hope pedig azt mondta: „szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat.”
Anita Ekberg 1956-ban még elsősorban amerikai produkciókban szerepelt
A „jéghegynek” becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú művésznő komolyabb szerepekre és színészi elismertségre vágyott. A lehetőséget 1960-ban Federico Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg nevét és megjelenését mindenki abból a híres jelenetből ismeri, amikor káprázatos fekete ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében.
A sikeren felbuzdulva egy évtizedig Itáliában forgatott. Fellini szerepeltette a Boccaccio '70 című alkotásában, a Vittorio De Sica által rendezett A nő hétszer című vígjátékban pedig Shirley MacLaine oldalán alakított.
A hetvenes évektől már csak epizódszerepeket vállalt, azt is ritkán, Fellini 1987-es önéletrajzi ihletésű Interjú című filmjében már alaposan megváltozott külsővel, hajdani nagy szerepére emlékezve tűnt fel. Érdekesség, hogy hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, ezért ebből a filmből is kivágták.
Mozgalmas magánélete során kapcsolatba hozták Gary Cooperrel, Frank Sinatrával, Marcello Mastroiannival és a Fiat-vezér Gianni Agnellivel is. 1956-ban hozzáment a filmszínész Anthony Steelhez, akinek karrierje rögvest meg is bicsaklott, mert a sajtó csak Mr. Ekbergként emlegette: a válókeresetet három év után nyújtották be.
Anthony Steel és Anita Ekberg Firenzében, 1956
Második férje a szintén színész Rik Van Nutter volt 1963 és 1975 között. Ekberg idős korára teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Az Empire magazin néhány éve – igaz, a 98. helyen – beválasztotta minden idők 100 legvonzóbb filmsztárja közé. 2015. január 11-én halt meg Olaszországban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét 20:02
- Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről 19:12
- Bíróság előtt a Puskin-köteteket lopó nemzetközi hálózat 18:34
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része 17:24
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét 16:32
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11



















