Matar szentély: Attouda titkai és a phrygiai anyaistennő kultusza

Törökországban, Denizli tartományban régészek feltárták a Matar szentélyt, amely a phrygiai anyaistennő tiszteletének egyik legnyugatibb emléke. A monumentális sziklabálványok, barlang és rituális emlékek bizonyítják, hogy Attouda nemcsak regionális központ volt, hanem kiemelkedő vallási helyszín is, amely hidat képezett Anatólia és az égei világ között.

Az attoudai Matar szentély felfedezése

Úttörő régészeti felfedezés történt a törökországi Denizli tartományban, Attouda ókori városában. A kutatók egy közel 2600–2800 éves vallási komplexumot tártak fel, amelyet a phrygiai Matar (Cybele) anyaistennőnek szenteltek. A szentély különlegessége, hogy monumentális sziklába vájt tereket, egy szent barlangot és egyedülálló iker sziklabálványt rejtett, amely az istennő kettős természetét, a termékenységet és az újjászületést jelképezte.

A Matar szentély jelentősége

A felfedezés nemcsak Attouda városát emeli ki, hanem új dimenziót ad a phrygiai vallási határok megértéséhez. Eddig a Matar-kultusz emlékei csak Hegyi-Frígia területéről (Eskişehir, Afyonkarahisar, Kütahya) kerültek elő. Az attoudai szentély nyugatabbra tolja a kultusz határát, egészen az égei-tengeri térségig. Bilge Yılmaz Kolancı docens hangsúlyozta: „Az Attoudában talált iker sziklabálvány és szentély bizonyítja, hogy a phrygiai vallási befolyás Nyugat-Anatóliáig ért. Ez áttörés a spirituális hagyományok elterjedésének kutatásában.”

A szentélyben italáldozati edények, csatornák és kutak maradványait azonosították. Ezek a gabona- és folyadékáldozati rítusok kellékei voltak, amelyek a termékenység és a bőség tiszteletét szolgálták. A rituális helyszínek feltehetően beavatási szertartásoknak és termékenységi rítusoknak is otthont adtak. A szent barlang és a szabadtéri sziklaemlék a Kr. e. 8–6. században szakrális központként működött.

Attouda szerepe az ókorban

Attouda a Kária és Frígia határán feküdt, stratégiailag Hierapolis és Laodicea között. Városa a hellenisztikus, római és bizánci korszakban is virágzott, amit érmék, feliratok és templomok bizonyítanak. Fekvése katonai, kereskedelmi és kulturális központtá tette. Attoudát az anatóliai kultuszok sokszínűsége jellemezte, ahol a phrygiai Matar imádat a görög-római istenségekkel együtt létezett.

Az újonnan feltárt szentély Attoudát a phrygiai anyaistennő-kultusz egyik nyugati központjaként mutatja be. A kultusz később a görög-római világban Cybele imádataként vált ismertté. A lelet várhatóan növeli a tudományos érdeklődést és a kulturális turizmust a térségben, amely már Pamukkale és Hierapolis miatt világhírű.

Kolancı docens így foglalta össze: „A matari szentély felfedezése híd a kultúrák között. Minden feltárt réteg újabb titkokat árul el Anatólia vallási múltjáról és arról, hogyan keresték az emberek az isteni kegyelmet közel három évezreddel ezelőtt.”