Második világháborús japán védműveket tártak fel Sumsu szigetén

2026. november 17.-Múlt-kor

A Kuril-szigetekhez tartozó Sumsu szigetén eddig ismeretlen, a második világháború idejéből származó japán katonai védművekre bukkantak az idei kutatási szezon során. Az Oroszországi Kutatómozgalom szahalini részlegének vezetője, Artyom Bandura szerint a földdel borított objektumok feltárása új adatokat szolgáltat a japán császári hadsereg csendes-óceáni védelmi rendszerének megismeréséhez.

Összefoglaló
  • Az orosz kutatók eddig ismeretlen, földdel borított japán védművekre bukkantak a Kuril-szigeteken.
  • A felfedezés az 1945. augusztusi szovjet partraszállás egykori helyszínén, Sumsu szigetén történt.
  • Az expedíciók 2014 óta száznegyven elesett katona földi maradványait azonosították a területen.
Fotó: max.ru

A szakemberek a nyári ásatási és terepbejárási munkálatok során azonosították azokat a rejtett katonai objektumokat, amelyekről a korábbi történeti források és térképek nem tettek említést. Az egykori japán császári hadsereg által kiépített, mára földdel és növényzettel borított védelmi rendszerek az 1945 augusztusában lezajlott szovjet partraszállás visszaverését szolgálták.

Artyom Bandura tájékoztatása szerint a harci cselekmények utólagos rekonstrukciójához elengedhetetlen a helyszíni kutatás, mivel a korabeli fotók és dokumentumok alapján nehéz pontosan meghatározni az ütközetek tényleges földrajzi kiterjedését. A most megtalált létesítmények feltérképezése pontosítja a katonai csapatmozgásokról alkotott eddigi történelmi képet.

A térségben 2014 óta zajlanak szisztematikus régészeti és kegyeleti kutatóexpedíciók az Oroszországi Kutatómozgalom koordinálásával. A szervezet munkatársai az elmúlt évtized során száznegyven szovjet katona földi maradványait emelték ki a földből, akik a Kuril-szigetek birtokbavételéért folytatott összecsapásokban vesztették életüket. Az elesett fegyveresek közül eddig tizenkét katona személyazonosságát sikerült kétséget kizáróan megállapítani. Az idei szezonban egy újabb, egyelőre azonosítatlan katona csontvázát találták meg a harctéren. A szigeten napjainkig megfigyelhetők az 1945-ös események fizikai nyomai, köztük a harckocsiárkok, a bunkerek, valamint a kilőtt páncélosok, a lezuhant repülőgépek és a tüzérségi lövedékek maradványai.

A Kuril-szigeteki hadművelet a Szovjetunió csendes-óceáni hadjáratának utolsó nagy fegyveres konfliktusa volt a második világháború lezárása előtt. A szovjet-japán háború 1945. augusztusi kitörésekor a Kuril-szigeteken jelentős méretű, több mint nyolcvanezer fős japán helyőrség állomásozott. A védelem erejét mintegy kétszáz tüzérségi löveg és hatvan harckocsi biztosította. A földrajzi adottságokból és a stratégiai elhelyezkedésből adódóan a leginkább megerősített pontnak éppen Sumsu szigete számított. A szovjet hadvezetés a második távol-keleti front alakulatait és a csendes-óceáni flotta egységeit bízta meg a jól kiépített japán állások felszámolásával.

A katonai akció 1945. augusztus 17-én vette kezdetét, amikor a szovjet deszantcsapatokat szállító hajóraj vadászrepülőgépek és tengeralattjárók fedezete mellett kifutott Petropavlovszk-Kamcsatszkij kikötőjéből. A támadást előkészítő tüzérségi csapás másnap éjjel indult meg a Lopatka-fokon felállított 130 milliméteres partvédelmi ütegek bevetésével. Ezt követően a kora reggeli órákban a szovjet elővéd sikeresen partra szállt a szigeten, és megkezdte a hídfőállás kiépítését. A japán helyőrség heves ellenállást tanúsított, és páncélosok, valamint tüzérség bevetésével próbálta visszaszorítani a támadókat a tengerbe. A véres összecsapások dacára a védők nem tudták megakadályozni a szovjet főerők kibontakozását a partszakaszon.

A több napon át tartó heves harcok végül a szovjet csapatok felülkerekedését hozták. Cucumi Fuszaki altábornagy, az északi Kuril-szigeteken állomásozó japán erők parancsnoka augusztus 23-án elfogadta a megadás feltételeit, majd tizenkétezer fős seregtestével együtt letette a fegyvert. Sumsu elfoglalása megnyitotta az utat a szigetlánc délebbi tagjainak szovjet megszállása előtt, amely döntően befolyásolta a térség második világháború utáni területi rendezését. A csatában elesett szovjet katonákat tömegsírokban hantolták el a szigeten. A Kuril-szigetek hovatartozása körüli diplomáciai vita a harcok lezárulása után is fennmaradt, és mind a mai napig hatással van az orosz-japán államközi kapcsolatokra.