Elhunyt a Pearl Harbor-i japán támadás legidősebb túlélője

2026. november 17.-Múlt-kor

Százhat éves korában elhunyt Freeman Johnson, a Pearl Harbor elleni japán támadás legidősebb ismert amerikai veteránja. A haditengerészet egykori fűtője a sorsdöntő 1941-es légi csapás idején a USS St. Louis hadihajó gyomrában teljesített szolgálatot.

Összefoglaló
  • Százhat éves korában massachusettsi otthonában elhunyt Freeman Johnson veterán amerikai tengerész.
  • A Pearl Harbor-i támadás idején fűtőként szolgált a USS St. Louis cirkáló fedélzetén.
  • Halálával mindössze tizenegy ismert, száz év feletti túlélője maradt az 1941-es japán csapásnak.
Fotó: Charles Krupa/AP

Johnson halálával a második világháborút kiterjesztő csendes-óceáni esemény ismert amerikai túlélőinek száma mindössze tizenegyre csökkent. Valamennyi még élő veterán betöltötte a századik életévét. A massachusettsi otthonában elhunyt Johnson a támadás idején huszonegy éves volt, és az alapkiképzést követő legelső bevetését teljesítette. A fűtőként szolgáló fiatalember a USS St. Louis könnyűcirkáló gépházában, egy gőzkazán dobjában dolgozott, amikor a japán repülőgépek 1941. december 7-én vasárnap reggel lecsaptak a hawaii haditengerészeti támaszpontra. Mivel a hajó mélyén tartózkodott, magát a légitámadást egyáltalán nem látta, csak a géppuskatüzet hallotta és a heves rázkódást érzékelte.

Az Associated Press hírügynökségnek adott korábbi interjújában felidézte, éppen olvasott, amikor a robbanások és a vibráció jelezték a legénység számára, hogy komoly baj történt. A támadás alatt a parancsnak megfelelően a helyén maradt, és folytatta a rábízott javítási munkálatokat, miközben egy társa adogatta be neki a kazán alkatrészeit. A USS St. Louis a Pentagon hivatalos feljegyzései szerint az egyetlen olyan jelentős amerikai hadihajó volt a bázison, amely szinte teljesen sértetlenül vészelte át a pusztító bombázást. A szerencsés megmenekülés miatt a cirkáló később a „Lucky Lou” becenevet kapta a tengerészektől.

A veterán a Pacific Historic Parks szervezetnek adott tavalyi interjújában rendkívül visszafogottan nyilatkozott a történelmi eseményekben játszott szerepéről. Kijelentette, hogy nem volt bátor, csupán jelen volt, és pontosan azt tette, amit parancsoltak neki. Saját elmondása szerint sokkal büszkébb volt 1950-ben kötött házasságára Ruth Hills-szel, akivel három lánygyermeket neveltek fel, emellett több gyermeket is befogadtak nevelőszülőként. A haditengerészettől való leszerelése után civil pályára lépett, és negyven éven át egy gépgyárban dolgozott, majd egy vegyesboltban is vállalt munkát és időseknek szállított ételt. A veterán kilencvenéves korában vonult végleg nyugdíjba, utolsó éveiben pedig lányával élt.

Az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni japán rajtaütés a modern amerikai hadtörténet egyik legmeghatározóbb fordulópontja volt. A Nagumo Csúicsi altengernagy vezette japán csapásmérő flotta hat repülőgép-hordozója teljes rádiócsendben közelítette meg a Hawaii-szigeteket, hogy megsemmisítő csapást mérjen a csendes-óceáni amerikai flottára. A két hullámban végrehajtott, hadüzenet nélküli támadás során több mint háromszáz japán repülőgép bombázta a kikötőben horgonyzó hajókat és a közeli repülőtereket. Az akció során négy amerikai csatahajó elsüllyedt, további négy pedig súlyosan megrongálódott. A meglepetésszerű támadás több mint 2400 amerikai katona és civil életét követelte, és ezer felett volt a sebesültek száma.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök a gyalázat napjaként vonultatta be a történelembe december 7-ét, és a támadás másnapján az Egyesült Államok hivatalosan is hadat üzent a Japán Birodalomnak. A hadüzenet jelentette az amerikai izolacionizmus végét és az ország közvetlen belépését a második világháborúba. A Freeman Johnson által is szolgált USS St. Louis a támadás alatti sikeres manőverezésének köszönhetően ki tudott jutni a nyílt óceánra, és a későbbiekben a csendes-óceáni hadszíntér számos jelentős tengeri ütközetében részt vett. Az utolsó élő szemtanúk fokozatos eltűnése a mostani évtizedben egyre inkább lezárja a második világháború személyes emlékezetének korszakát.