A tömegturizmus és a klímaváltozás fenyegeti a kínai múzeumokat
Átfogó vészhelyzeti protokollok bevezetésére kötelezte a kínai múzeumokat az illetékes hivatal az áramkimaradások és infrastrukturális problémák miatt, írta meg a The Art Newspaper. A döntés rávilágít a tömegturizmus és az extrém időjárás együttes veszélyeire, amelyek a szigorúan szabályozott környezetet igénylő ókori leletek, köztük a világhírű Agyaghadsereg fennmaradását is komolyan fenyegetik.
- A kínai kulturális örökségvédelmi hivatal a nyári áramszünetek és a túlzsúfoltság miatt a múzeumi biztonsági előírások szigorítását rendelte el.
- A hálózat túlterheltsége miatt többek között a hsziani Agyaghadsereg kiállítótereiben is több órára leállt a klimatizálás és a világítás.
- A szakértők szerint a nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom komoly veszélyt jelent a felbecsülhetetlen értékű történelmi műtárgyak állapotára.
A központi határozatot súlyos üzemzavarok előzték meg az ázsiai ország kulturális intézményeiben. Augusztus negyedikén a Senhszi tartománybeli Hszian városában működő Agyaghadsereg Múzeumában órákra megszakadt az áramszolgáltatás, ami az ásatási árkok és a kiállítótér klimatizálásának leállását eredményezte.
Az intézményi tájékoztatások szerint az elavult berendezések és a hőhullámok miatti túlterheltség okozta a problémát. Hasonló áramkimaradások történtek a pekingi Lu Hszün Múzeumban, majd a sanszi tartománybeli Tatung Múzeumában, miközben a Csöcsiang Múzeum a beléptetőrendszer meghibásodása és a tömeg miatt kényszerült elnézést kérni a látogatóktól.
A műtárgyvédelmi szakemberek komoly aggodalmukat fejezték ki a hirtelen környezeti változások miatt. Joey Cao, a Kínai Művészeti Akadémia restaurálási tanszékének oktatója szerint a váratlan áramszünetek rendkívül káros hatással lehetnek a szigorú klímakontrollt igénylő antikvitásokra. A károsodás mértéke a környezeti kontraszttól függ, a műtárgy ideális klímája és a hirtelen megváltozott viszonyok közötti drasztikus eltérés súlyos fenyegetést jelent az állagmegóvásra nézve.
A jelenlegi válság rávilágít a belföldi turizmus robbanásszerű növekedésének árnyoldalaira. A kulturális turizmus a kínai családok legfőbb szabadidős tevékenysége lett, a Hszian melletti intézmény pedig az ország második leglátogatottabb múzeuma volt a 2025-ös adatok alapján, mintegy tizenegymillió látogatóval. A világörökségi listán szereplő komplexum Kína első császára, Csin Si Huang-ti mauzóleumának része. A Krisztus előtt 210-ben elhunyt uralkodó síremlékét őrző, egyedi arcvonású terrakotta katonákból álló temetkezési hadsereg a régészet egyik legjelentősebb felfedezése, amelynek agyagfigurái különösen érzékenyek a páratartalom ingadozásaira.
Ez is érdekelhet
A krízishelyzetek elkerülése érdekében a kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal átfogó intézkedéscsomagot írt elő. A hatóság kötelezte a múzeumokat a látogatói létszám valós idejű nyomon követésére, a kamerás rendszerek fejlesztésére és a foglalási rendszerek szigorítására a túlzsúfoltság elkerülése végett.
A direktíva emellett előírja a létesítmények, köztük a tartalék áramforrások, a klímaberendezések és a raktárak átfogó karbantartását, továbbá egy hatékonyabb információmegosztási rendszer kiépítését a helyi kormányzatokkal a gyorsabb válságkezelés érdekében.
