Mágikus szertartásokhoz égethettek füvet egy ausztrál barlangban
Mikroszkopikus növényi maradványok tanúsága szerint az ausztrál őslakos GunaiKurnai közösség ősei egész fűcsomókat vittek a Cloggs-barlangba, majd vékony rétegekben elégették őket. A gyakorlat nyomai a barlang mintegy 25 ezer évet átfogó üledékrétegeiben fennmaradtak.
- A barlangot különleges, spirituális helyként tartják számon.
- A kutatás csaknem ezer nemzedék növényhasználatának és spirituális gyakorlatainak nyomait tárta fel.
A délkelet-ausztráliai Gippsland területén található barlangot a GunaiKurnai nép hagyományai különleges, spirituális helyként tartják számon. A 19. századi feljegyzések szerint a barlangokban a mulla-mullungnak nevezett, nagy tudású férfiak és nők mágikus, gyógyító és ártó szertartásokat végeztek.
A kutatók a barlang üledékéből származó fitolitokat, vagyis a növényi szövetekben kialakuló mikroszkopikus szilíciumtesteket vizsgálták. Ezek rendszerint ott halmozódnak fel, ahol a növény elpusztult, ezért segítségükkel meghatározható, milyen növényi részek kerültek egy régészeti lelőhelyre.
Mivel a barlang belsejébe nem jut elegendő fény, ott növények nem nőhettek, így a fitolitokat emberek vagy állatok vihették be. A kutatók a barlangban fennmaradt oposszumürüléket is elemezték, hogy elkülönítsék az állatokhoz és az emberi tevékenységhez köthető maradványokat. Az elégett fitolitok azonban egyértelműen emberi tevékenységről tanúskodtak.
A mintákban végül 29 különböző fitolittípust azonosítottak. Egyes rétegekben a növényi maradványok akár 97 százaléka fűféléktől származott, míg fákhoz és lágyszárú növényekhez kapcsolható fitolitokat csak kis számban találtak.
Nemcsak levelekből, hanem szárakból, virágzatokból és gyökerekből származó maradványok is előkerültek, ami arra utal, hogy az ősök nem csupán összegyűjtött növényi részeket, hanem egész fűcsomókat vittek a barlangba. A fitolitok egy része elszenesedett vagy részben megolvadt, ami azt mutatja, hogy a növényeket helyben égették el.
A barlang felsőbb rétegeiben 73 vékony hamuréteget azonosítottak, amelyeket hozzávetőleg 4400 és 1600 évvel ezelőtt hoztak létre. Ezek között egy körülbelül 2000 éve felállított, 28 centiméter magas követ is találtak. A kő körül mintegy négyszáz éven keresztül ismételten növényeket terítettek szét és égettek el.
Ez is érdekelhet
A GunaiKurnai hagyományok és a történeti feljegyzések szerint a hamut mágikus és gyógyító szertartások során is alkalmazták. Segítségével az emberek, illetve a szellemi lények nyomait is követhették.
A leletek alapján nem állapítható meg minden egyes tűz pontos rendeltetése, az azonban bizonyosnak látszik, hogy az emberek a barlang használatának teljes, mintegy 25 ezer éves időszakában rendszeresen égettek el növényeket. A kutatás így csaknem ezer nemzedék növényhasználatának és spirituális gyakorlatainak nyomait tárta fel.
