Magángyűjteményekből születik közös latin zenei archívum New Yorkban

Nem egyszerűen lemezgyűjteményt akar létrehozni Pablo Helguera mexikói születésű, New Yorkban élő képzőművész. A Fonoteca olyan nyilvános zenehallgató archívum és közösségi tér lesz, amely New York lakóinak személyes bakelitgyűjteményeiből épül fel, és a latin-amerikai, valamint az Egyesült Államok latinó közösségeinek zenei emlékezetét kívánja megőrizni. A projekt a Clemente Soto Vélez Cultural & Educational Center nagyszabású Historias programjához kapcsolódik. 

Az elképzelés alapja egyszerű: a magántulajdonban lévő lemezeket közös kulturális forrássá alakítani. A Clemente olyan New York-i gyűjtőket keresett, akik saját kollekciójuk egy részét kölcsönadnák a Fonotecának, emellett használt lemezek adományait is fogadja. Ám nem csupán ritkaságokat vagy hibátlan állapotú gyűjtői darabokat keresnek. A hangsúly éppen azon van, hogy a lemezeket használják, hallgassák, és az általuk őrzött személyes történetek bekerüljenek egy nagyobb közösségi emlékezetbe.

A műfaji kör szándékosan tág. Salsa, bolero, cumbia, merengue, tangó, latin jazz, különféle regionális zenei hagyományok, spoken word és kísérleti zene egyaránt bekerülhet a gyűjteménybe. A kiemelt magángyűjteményekből már tíz vagy több lemezből álló válogatásokat is fogadnak, és a legalább tizenkét lemezt felajánló vagy kölcsönadó résztvevők Helguera erre az alkalomra készített, limitált művészeti munkáját kapják.

A projekt azonban Helguera számára jóval személyesebb egy közösségi archívumnál. Saját megfogalmazásában: a Fonotecában művészi pályájának és magánéletének több, régóta jelen lévő szála találkozik.

Helguera művészként és múzeumpedagógusként hosszú ideje foglalkozik azzal, miként lehet a gyűjteményeket és archívumokat kiszabadítani a puszta tárgyraktár szerepéből. Számára egy archívum akkor válik igazán élővé, ha társadalmi térként is működik: az emberek nem egyszerűen megnézik a benne őrzött tárgyakat, hanem részvétel, beszélgetés és közösen megélt tapasztalatok révén kapcsolatba kerülnek velük. Korábbi projektjeinek jelentős része is azt vizsgálta, hogyan lehet kulturális tárgyakat ilyen közösségi helyzetekben újra működésbe hozni.

A Fonoteca ugyanakkor saját gyermekkorához is visszavezeti. Helguera zenész családban nőtt fel, ahol a hanglemezek és a lemezjátszók a mindennapok természetes részei voltak. Nem egyszerűen zenét hallgattak: a lemez köré emberek gyűltek, és maga a zenehallgatás is találkozássá vált. Ezt az élményt szeretné újrateremteni New Yorkban, így a Fonotecát nem statikus gyűjteménynek, hanem olyan élő nyilvános térnek képzeli el, ahol a lemezek újra és újra megszólalnak.

Helguera szerint ebben a formában a zene egyszerre képes megőrizni az emlékezetet, fenntartani a kulturális kapcsolatokat és összekötni a generációkat. A Fonoteca ezt a folyamatot Latin-Amerika, a latin-amerikai diaszpóra és New York között kívánja láthatóvá – és hallhatóvá – tenni. A személyes gyűjtemény így nem szűnik meg személyes lenni, de közben egy nagyobb történet részévé válik. 

Ez a szemlélet már egy korábbi, nagy visszhangot kiváltó projektjében is megjelent. A 2013-ban New Yorkban elindított Librería Donceles spanyol nyelvű könyvekből létrehozott utazó könyvesbolt és közösségi művészeti projekt volt. A könyvek felajánlások útján kerültek a gyűjteménybe, a tér pedig nem pusztán könyvesboltként, hanem találkozóhelyként, beszélgetések, előadások és kulturális programok helyszíneként működött. A projekt később több amerikai városba is eljutott.

A Fonoteca ennek a gondolatnak zenei változataként is értelmezhető. Közösségi könyvtárakból, zenehallgató szobákból és informális archívumokból merít, de a végső gyűjtemény nem intézményi beszerzésekből, hanem nagyrészt emberek saját lemezpolcairól áll össze. Egy-egy felajánlott album ezért egyszerre képviselhet egy zenei műfajt, egy korszakot, egy bevándorló közösséget és annak az embernek a személyes ízlését, aki évtizedeken át őrizte.

A kezdeményezés a Clemente többéves Historias programjának része. A Lower East Side-i kulturális intézmény ezzel azt vizsgálja, milyen szerepet játszottak és játszanak ma is a latinó közösségek New York kulturális és társadalmi életében. A Fonoteca ezt a történetet nem dokumentumok vagy kronológiák segítségével meséli el, hanem lemezeken keresztül. 

A Clemente legfrissebb tájékoztatása szerint a létrejövő bakelitgyűjtemény a Lower East Side-on működő intézményben marad, és a nyilvánosság számára hozzáférhető közös forrásként működik majd. Így a Fonoteca nem egyszeri kiállítási installációként ér véget: az elképzelés szerint a közösség által létrehozott archívum a későbbiekben is hallgatható és használható marad.