Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze
2024. október 5. 15:05 Múlt-kor
62 évvel ezelőtt ezen a napon, 1962. október 5-én jelent meg a Beatles első kislemeze, a Love Me Do. A még csak a liverpooli közönség által ismert zenekar szerzeménye nagyon hamar az angol slágerlista 17. helyére kúszott fel, és a négy gombafejű villámgyorsan országos ismertséget szerzett magának. Küszöbön állt a Beatles-mánia kirobbanása.
A zenekar ikonikus fotója 1964-ből.
Korábban
A Love Me Do persze nem 1962-ben született, a Lennon-McCartney által szerzett dal már évekkel korábban, a Beatles hivatalos megalakulása előtt készen állt, hamburgi fellépéseik során már színpadon is játszották. McCartney a versszakokat és a refrént, Lennon pedig az átvezető részt (bridge) írta.
Ian MacDonald zenekritikus szerint a Love Me Do a maga tompa munkásosztálybeli északiságával úgy tűnt ki az akkori slágerek közül, mint egy csupasz téglafal egy külvárosi nappaliban, vagy mint egy forradalmi harangszó első halvány hangja.
Miután a zenekar 1961-ben befejezte második hamburgi tartózkodását és vendégjátékát, egyre nagyobb népszerűségnek kezdtek örvendeni Liverpoolban, ám ezzel párhuzamosan egyre jobban belefáradtak az estéről estére ugyanazokban a klubokban való fellépések monotóniájába. 1961 novemberében az együttes egyik Cavern Club-i fellépése során találkoztak Brian Epsteinnel, egy helyi lemezbolt tulajdonosával és elismert zenei újságíróval, aki később ígyemlékezett vissza első Beatles-élményére: „Azonnal tetszett, amit hallottam. Frissek voltak és őszinték…”
Epstein a következő hónapokban egyre többet lógott a zenekar tagjaival, John Lennon és közte mély és szoros barátság kezdett kialakulni, Lennon felnézett Epsteinre, egyfajta apapótlékot látott a nála néhány évvel idősebb fiatalemberben. 1962 januárjában végül Epsteint kinevezték menedzserüknek, aki nyomban hozzálátott, hogy a Beatles megszabaduljon a még élő hamburgi szerződés minden kötelezettségétől. Ennek fejében áprilisban utoljára Németországba utazott a banda, ahol a repülőtéren szörnyű hírrel kellett szembesülniük: korábbi basszusgitárosuk és barátjuk, Stuart Sutcliffe az előző napon agyvérzés következtében elhunyt.
Angliába való visszatérésük után Epstein tárgyalásokat kezdeményezett a nagyobb lemezkiadókkal egy lehetséges lemezszerződésről. Egy meghallgatás után a Decca Records elutasította a zenekart, mivel azt prognosztizálták, hogy a gitáros bandák korszakának befellegzett. Három hónappal később azonban George Martin producer leszerződtette a Beatlest az EMI leányvállalatához, a Parlophone kiadóhoz.
George Martin és a liverpooli gombafejűek első közös munkájára 1962. június 6-án került sor a londoni EMI Recording Studiosban (a későbbi Abbey Road Studiosban). A tehetséges producer már az első nap panaszkodott Epsteinnek Pete Best dobjátékára, és nagyon nyomatékosan azt javasolta, hogy egy másik dobost keressenek helyette. A Beatles többi tagja egyébként ekkor már szintén fontolgatta Best elbocsátását, és a csere nem is váratott magára sokat: augusztus közepén a Beatles felvette helyére Ringo Starrt, akit a fiúk már jól ismertek a Rory Storm and the Hurricanes nevű zenekarból.
A banda Ed Sullivan műsorában. (1964)
A Beatles rajongóit valóságos sokként érte a tagcsere, több alkalommal is transzparensekkel és molinókkal tüntettek a döntés ellen a Cavern Club bejáratánál és kórusban skandálva fejezték ki nemtetszésüket: „Pete forever – Ringo never!” („Pete örökké – Ringo sosem!”)
A szeptember 4-i felvétel során már Ringo Starr dobolásával elkészült a Love Me Do második változata, ám Martin megint csak elégedetlen volt a dobjátékkal, ezért egy héttel később saját asszisztensét, Andy White session-dobost ültette a dobok mögé, és elkészítették a szám harmadik változatát is, amelyen Ringo Starrnak csak némi tambura-játék jutott. A kislemez B-oldalának dalában, a P.S. I Love You-ban White dobok helyett bongón üti a ritmust, Ringo Starr pedig rumbatökön. White későbbi elbeszélése szerint a lemezfelvételért 5 fontot kapott és további 10 shillinget azért, mert elhozta dobfelszerelését is, a lemez jogdíjaiból pedig egy árva petákot sem.
Lill-Babs svéd énekesnővel egy tévéfelvételen. (1963)
Az október 5-én megjelent Love Me Do a Record Retailer listáján a tizenhetedik helyre kúszott fel, amely azért is számított komoly elismerésnek, mert ismeretlen zenekarok korábban nem jelentettek meg saját szerzeményt első kislemezként. A Beatles televíziós debütálása szintén megtörtént október folyamán, a People and Places című regionális hírműsorban szerepeltek néhány dalukkal.
1962 decemberében a zenekar befejezte ötödik és egyben utolsó hamburgi koncertsorozatát. 1963. február 11-én a Beatles egyetlen stúdiófelvétel során tíz dalt vett fel a Please Please Me című debütáló nagylemezükhöz. Ezt egészítették ki azzal a négy számmal, amely már az első két kislemezükön is megjelent. 1963 januárjában, a Love Me Do mérsékelt sikere után, a Please Please Me című kislemezt két hónappal az album megjelenése előtt, 1963 januárjában adták ki. Minden brit listán az első helyet érte el, kivéve a Record Retailer-t, ahol a második helyen végzett. Ezzel kitört a Beatlesmánia, a világ megőrült és kifordult a helyéről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Jóslat című drámájával magára vonta egyházi felettesei haragját Csiky Gergely tegnap
- Máig számtalan kérdés lengi körül John Lennon halálát tegnap
- Mumifikálási lázban égtek az ókori egyiptomiak tegnap
- Mintha atombomba robban volna fel a kikötőben tegnap
- 7 híres merénylet amerikai elnökök ellen tegnap
- Egy bizarr eset árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit tegnap
- Mindegyik rokonát magas állami tisztségekbe helyezte „a Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceaușescu tegnap
- Napóleon a legbátrabb franicának tartotta Ney marsallt, mégsem kegyelmezett neki 2024.12.07.