Lézerek, izotópok és ősi kereskedelmi utak
Idén ősszel a természettudományok és a régészet legmodernebb összefonódásának lehetnek tanúi a szakemberek Budapesten: októberben hazánk ad otthont a jubileumi, 10. Balkáni Archeometriai Szimpóziumnak (BSA 10). A rangos nemzetközi konferencián, amelyet a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet és a ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet közösen szervez, a tervek szerint több mint száz nemzetközi kutató vitatja majd meg, hogyan írják át a laboratóriumi vizsgálatok az őskortól a kora újkorig terjedő időszak történelmét.
A jubileumi rendezvény mérföldkőnek ígérkezik a régió tudományos életében, hiszen a szimpóziumsorozat történetében először látja vendégül a résztvevőket Magyarország. A szervezők célja, hogy a Balkán-félsziget és a vele szerves kapcsolatban álló térségek – így kiemelten a Kárpát-medence – kulturális örökségét a legkorszerűbb archeometriai módszerekkel vizsgálják. A budapesti tanácskozásra októberben várják a szakma krémjét, hogy előadások és poszterek keretében prezentálják legfrissebb kutatási eredményeiket.
A konferencia tervezett tematikája rávilágít arra, hogy a modern régészet ma már elképzelhetetlen a természettudományok nélkül. Az októberi szekciókban várhatóan a szerves és szervetlen anyagok széles skálájának vizsgálati módszerei kerülnek terítékre:
- Származási hely meghatározása (Provenancia): Kiemelt figyelmet kapnak majd a kőeszközök (például az obszidián és a kovakő), a kerámiák és az üvegek nyersanyagelemzései, amelyek segítségével feltérképezhetők az ősi kereskedelmi útvonalak.
- Technológia és metallurgia: A fémek összetételének vizsgálata feltárhatja, milyen ötvözési eljárásokat és gyártási technológiákat alkalmaztak évezredekkel ezelőtt a térség kézművesei.
- Roncsolásmentes vizsgálatok: A geofizikai módszerek és a legújabb képalkotó eljárások lehetővé teszik a lelőhelyek és tárgyak elemzését anélkül, hogy azokban kárt tennének.
- Bioarheológia: A szerves maradványok (emberi és állati csontok, növények) izotópos és genetikai vizsgálata az egykori étrendről, a vándorlásokról és a betegségekről szolgáltathat új adatokat.
A rendezvény egyik legfontosabb várt eredménye a nemzetközi párbeszéd erősítése. A Balkán és a Kárpát-medence történelme ezer szállal kötődik egymáshoz, legyen szó a neolitikus földművesség terjedéséről vagy a fémek kereskedelméről. A budapesti szimpózium – amelynek az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézete ad majd otthont – megerősíti a magyar kutatás központi, közvetítő szerepét a délkelet-európai és a közép-európai tudományos műhelyek között.
Ez is érdekelhet
A konferencia anyagából a tervek szerint válogatott tanulmánykötet is készül, a szakmai program pedig lehetőséget teremt a jövőbeni nemzetközi együttműködések megalapozására.
