Lépcső a tudáshoz Nyssa római városában
2025. december 23. 13:05 Múlt-kor
A kis-ázsiai Nyssa római kori városában feltárt kőlépcső új megvilágításba helyezi a nyssai könyvtár szerepét. A lelet nemcsak építészeti részlet, hanem annak bizonyítéka, hogy a tudáshoz való hozzáférés tudatosan beépült a városi térbe.
Korábban
A nyssai könyvtár helye a városi szövetben
Nyssa, a római kori Kis-Ázsia egyik élénk szellemi központja olyan építészeti felfedezéssel gazdagodott, amely pontosabban megmutatja, miként szerveződött a tudáshoz való hozzáférés az ókorban. A régészek egy mintegy 1800 éves kőlépcsőt tártak fel, amely közvetlen kapcsolatot teremtett a város oszlopos főutcája és a monumentális nyssai könyvtár között. Az épületet Nyugat-Anatólia egyik legjobb állapotban fennmaradt könyvtáraként tartják számon.
Az újonnan előkerült lépcső nem jelentéktelen építészeti elem. Éppen ellenkezőleg. Rávilágít arra, miként illeszkedett a nyssai könyvtár Nyssa mindennapi életébe. Fizikailag és szimbolikusan is összekötötte az utcát azzal az intézménnyel, amely a tanulásnak, az oktatásnak és az elit kultúrának adott otthont.
Az ásatás háttere és célja
A feltárást Prof. Dr. Serdar Hakan Öztaner, az Ankarai Egyetem Régészeti Tanszékének oktatója vezeti, a törökországi „Örökség a jövőért” program keretében. A kutatócsoport 2024 óta a város központi hídjától az Akharaka szent körzete felé vezető, oszlopos főutcára összpontosít.
A 2025-ös szezonban az ásatások elérték a könyvtárkomplexum tengelyét. Itt került elő az a lépcső, amely megoldja a régóta nyitott kérdést: miként hidalták át az ókori városlakók a főutca és a magasabban fekvő könyvtári körzet közötti, körülbelül kétméteres szintkülönbséget.
Öztaner szerint a lépcső a Kr. u. 2. század közepére keltezhető. Öt gondosan megépített fokból áll, és egy márványburkolatú előudvarra vezet közvetlenül a könyvtár előtt. A feljárat látható, hangsúlyos és szertartásos volt. Nem rejtették el, nem tették mellékessé.
A könyvtár keletkezése és gyűjteménye
A régészeti adatok alapján a nyssai könyvtárat Kr. u. 130 körül emelték, abban az időszakban, amikor a római Kis-Ázsiában intenzív építészeti mecenatúra zajlott. Az épületben tizenhat beépített könyvszekrényt alakítottak ki, ami jelentős tekercs- és kéziratállományra utal. Irodalmi, filozófiai és tudományos művek egyaránt helyet kaphattak benne.
A kutatók régóta hangsúlyozzák, hogy a nyssai könyvtár nem sokkal az efezoszi Celsus-könyvtár után épült. Ez a városok közötti presztízsversenyre utal, amelyben monumentális tanulási terek révén igyekeztek hangsúlyozni kulturális rangjukat. Bár a nyssai könyvtár kisebb méretű, kivételes megőrzési állapota miatt alapvető referenciapont a római könyvtárépítészet kutatásában.
A tudás a városi élet része
Az új lépcső egyértelműen jelzi, hogy a könyvtár nem elszigetelt intézmény volt. Szerves része maradt Nyssa hálózatának. Ez megerősíti azt a képet, hogy az oktatás és a közműveltség a római városi identitás alapvető elemét jelentette.
A hellenisztikus korban alapított Nyssa több mint 2300 éves, megszakítás nélküli történettel rendelkezik. A város különleges módon egy mély szurdok két oldalán épült ki, hidakkal és teraszokkal összekötve. Ez az elrendezés magyarázza az ókori „ikerváros” elnevezést.
Szellemi hírnevét ókori szerzők is megerősítik. Sztrabón, a Geógraphika szerzője tanulmányainak egy részét itt végezte. Írásaiban Nyssát iskolái és élénk szellemi légköre miatt a római Kelet kiemelkedő oktatási központjai közé sorolta.
Monumentális városkép és szakrális kapcsolatok
A színház, a gimnáziumkomplexum, a stadion, a bouleutérion, az agora és a széles oszlopos utcák mind alátámasztják Nyssa jelentőségét a római Anatóliában. A város szoros kapcsolatban állt Akharaka szentélyével is, amely khtonikus jellegéről és gyógyító rítusairól volt ismert.
Az ókori leírások egy szent barlangot említenek, ahonnan gyógyítónak hitt gőzök törtek elő. A Nyssa és Akharaka közötti főutca, amelynek egy szakaszát most tárták fel, világosan mutatja a városi, vallási és szellemi élet összefonódását.
Bár mérete szerény, az újonnan feltárt lépcső aránytalanul nagy értelmezési súllyal bír. Kézzelfogható bizonyítékot ad arra, miként kezelték a római várostervezők a szintkülönbségeket, a mozgást és a láthatóságot. Ennél is fontosabb, hogy megmutatja: a tudáshoz vezető út tervezetten megkomponált élmény volt.
A mai látogatók számára a lépcső visszaadja az ókori Nyssa egyik alapvető tapasztalatát. Ugyanazon az útvonalon haladhatnak, amelyen egykor diákok, tudósok és polgárok léptek fel a nyssai könyvtár felé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Történeti hűségre törekszik az új Odüsszeia-film zenéje 19:53
- Középkori falfestményeket és órákat restaurál az anglikán egyház 18:48
- Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet 17:17
- Új DNS-kutatás árnyalja a longobárdok kárpát-medencei történetét 16:50
- Evolúciós átmenetről tanúskodik a Haifánál talált őskőkori barlang 16:16
- Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát 15:24
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum 14:28
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége 13:39
