Látványos státuszszimbólum lehetett a világ egyik legrégebbi női táskája

Illusztráció a világ legrégibb táskájáról

A táskát a 14. század elején, feltehetően 1300 körül készítették a mai Irak területén fekvő Moszulban, amely az ilkánok – a Közel-Kelet jelentős részét uraló mongol dinasztia – fennhatósága alatt a térség egyik legfontosabb művészeti és iparművészeti központjává vált. A sárgarézből készült tárgyat arany- és ezüstberakások díszítik, felületét pedig aprólékosan kidolgozott udvari jelenetek, zenészek, nemesek és más, az előkelők életéhez kapcsolódó motívumok borítják. A kutatók szerint ez a kivételes kidolgozás arra utal, hogy tulajdonosa a társadalom legfelső rétegéhez tartozhatott.

A szakemberek úgy vélik, hogy a táska jóval több volt egyszerű használati tárgynál: mivel elkészítése rendkívüli mesterségbeli tudást igényelt, ezért valószínűleg a tulajdonos gazdagságát és társadalmi rangját demonstrálhatta vele. A középkorban a ruházat, az ékszerek és a különféle kiegészítők fontos szerepet játszottak az identitás és a társadalmi státusz kifejezésében, így egyáltalán nem kizárt, hogy egy ilyen gazdagon díszített táska egyfajta rangjelvényként is szolgálhatott.

A hasonló leletek rendkívül ritkák, mivel a középkori táskák többsége bőrből, textilből vagy más szerves anyagból készült, amelyek az évszázadok során szinte teljesen lebomlottak. Bár Németországban találtak egy hasonló, körülbelül 4200 éves erszényt, ennek csupán töredékei maradtak fenn, míg a moszuli táska szinte teljes egészében megőrződött tartós fémanyagának köszönhetően.

A kutatók szerint a lelet jelentősége messze túlmutat művészeti értékén: bepillantást enged a középkori udvari kultúrába, az öltözködési szokásokba és a társadalmi hierarchiába, miközben azt is szemlélteti, hogy a mindennapi használati eszközök milyen fontos szerepet játszhattak a gazdagság és a politikai befolyás kifejezésében.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az ilyen kivételes állapotban fennmaradt tárgyak megőrzése napjainkban is komoly kihívást jelent: a fémleletek állapotának megóvásához ugyanis gondosan szabályozni kell a hőmérsékletet, a páratartalmat és a korróziót előidéző kémiai folyamatokat, hogy a jövő generációi számára is fennmaradhassanak ezek a ritka történeti emlékek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai