Latrinából fejtik meg a római beton titkát

A CaO hidratációs peremét multimorfológiai kalcit alkotja. Forrás: Science Advances (2026). DOI: 10.1126/sciadv.aeb0754

A vizsgálat fókuszában egy körülbelül 1900 éves betondarab állt, amelyet Hadrianus római császár (uralkodott Kr. u. 117-138) Rómához közeli vidéki rezidenciája, a Villa Adriana egyik közösségi latrinájának alépítményéből emeltek ki. A vulkáni kőzettörmelékből, vulkáni hamuból és mészből kevert ókori mintát a kutatócsoport 3D-röntgentomográfiával, nagy felbontású elektronmikroszkópokkal, valamint átfogó kémiai és ásványtani tesztekkel elemezte. A modern technológia lehetővé tette a pórusok, a repedések és a vulkáni kőzetek körüli mikroszkopikus ásványi lerakódások pontos feltérképezését.

A tudományos konszenzus korábban elsősorban a vulkáni hamu és a mész közötti kémiai reakciónak tulajdonította a római építmények extrém élettartamát. A mostani eredmények azonban - egy 2023-as MIT-kutatás hipotézisére építve - igazolták, hogy egy másik folyamat is kulcsszerepet játszott. A felvételek kimutatták, hogy a betont összetartó fő ásványi anyag a kalcium-karbonát egyik formája, a kalcit, amely a mész, a nedvesség és a levegőben lévő szén-dioxid lassú reakciója révén alakult ki. Ahogy ez az ásványi hálózat növekedett, fokozatosan kitöltötte a mikroszkopikus repedéseket és pórusokat.

Ez a sűrűsödés egy olyan zárt szigetelést hozott létre, amely megakadályozta a víz és a roncsoló vegyi anyagok behatolását. Emellett az is bebizonyosodott, hogy a vulkáni törmelék peremei is reakcióba léptek a mésszel, tovább erősítve a szerkezetet.

A római beton (opus caementicium) széleskörű alkalmazása a Kr. e. 2. századtól forradalmasította az ókori építészetet, lehetővé téve olyan monumentális építmények megalkotását, mint a római Pantheon kupolája vagy a kiterjedt vízvezeték-hálózatok. Míg a modern, portlandcement alapú betonok élettartama gyakran csupán néhány évtizedre korlátozódik, különösen nedves környezetben, az ókori római építőanyag évezredeken át megőrizte strukturális integritását.

A Science Advances tanulmányának szerzői hangsúlyozzák: az öngyógyító, karbonátosodáson alapuló ókori technológia mechanizmusának pontos megértése nemcsak a történettudomány és a műemlékvédelem szempontjából jelentős. A feltárt kémiai folyamatok a jövőben technológiai alapot szolgáltathatnak a modern beton fenntarthatóbb, öngyógyító és lényegesen hosszabb élettartamú alternatíváinak kifejlesztéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai