Kultuszhellyé válhattak a vaskorban Szardínia titokzatos bronzkori tornyai

Nuraghe Barru madártávlatból (Forrás: Tübingeni Egyetem)

Szardínia szigetén közel 7000 ún. nuraghi – vagyis bronzkori, masszív kőtorony – található, amelyek nagy részét Kr.e. 1700 és 1100 között emelték. Némelyikük csupán egyetlen toronyból, míg mások – például a Nuraghe Barru – több épületrészből állnak. A régészek jelenlegi álláspontja szerint ezeket a nem mindennapi építményeket védelmi célból emelhették, de természetesen az elit réteg rezidenciájaként, közösségi központként és rituális helyszínként is használhatták őket.

Nuraghe Barru cisszternája

Nuraghe Barru a történelmi Trexenta régióban található, Guamaggiore és Guasila települések közelében. A korábbi ásatások alapján feltételezhető, hogy a toronyegyüttest a középső vagy a késő bronzkorban építették.

A legújabb feltárások során a régészek egy olyan leletre bukkantak, ami megkérdőjelezte az építmény funkciójáról vallott korábbi nézeteket: az emlékmű nyugati falánál egy összetört kerámiaedényeket tartalmazó ciszterna került elő.

Dr. Chiara Pilo régész szerint a ciszterna alján olyan kerámiadarabokat találtak, amelyekben állati és emberi maradványokat helyeztek el egykor. A korsó-, amfora- és négyfülű edénymaradványokat tartalmazó ciszternát ráadásul mészkőlapokkal zárták le, ami megerősítette a kutatókban azt a feltételezést, hogy a bronzkorban egy tudatos rituálé része lehetett a leletegyüttes. Az Open Archaeology című folyóiratban megjelent tudományos közlemény szerint a szakértők legalább 23 edényt azonosítottak, amelyek jelentős részét – formája alapján – áldozatbemutatásra használhatták. Emellett a régészek azt is megállapították, hogy az edények többsége egy közeli, mintegy 10 kilométerre fekvő, illetve egy távolabbi, körülbelül 40 kilométerre lévő területről származhatott.

Egy több mint 3000 éves bronzkard

A tanulmány a ciszterna és a kerámiadarabok mellett egy 94 centiméter hosszú bronzkarddal, valamint három borotvára hasonlító bronztárggyal is foglalkozott. Ezek röntgenfluoreszcens elemzése kimutatta: rézben gazdag, alacsony óntartalmú ötvözetből készültek egykor. Ez a szokatlan összetétel alátámasztja azt az értelmezést, hogy inkább szimbolikus tárgyak voltak ezek is, nem pedig konkrét gyakorlati célokra használt eszközök.

Nuraghe Barru példája alapján a kutatók megállapították: a bronzkori tornyok a vaskorban sem veszítették el jelentőségüket, csupán spirituális funkciót kaptak a korábbi védelmi funkció helyett. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták: egyáltalán nem biztos, hogy minden nuraghi szentéllyé vált a későbbi korokban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait
• Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait
• Különleges kőzetek miatt vitáznak a bibliai Özönvíz elméletén
• Azonosíthatták Szent Péter szülővárosát
• Pénzügyi nyilvántartás lehetett a rejtélyes holt-tengeri Réztekercs
• Föld alatti "folyosókat" azonosítottak az Ararát-hegyen
• Régészeti leletek árnyalják Poncius Pilátus történelmi megítélését
• Így lett ókori árulóból a középkor rettegett antihőse Júdás
• Szent Pál Lisztrában: egy ókori bazilika maradványaira bukkantak a régészek a város romjainál