Hónap: július • Nap: 14
1223. július 14.
Örökletes lesz a francia királyság
II. Fülöp Ágost király halála után, 1223. július 14-én a királyi cím a francia hercegek általi előzetes választás nélkül fiára, VIII. (Oroszlán) Lajosra szállt. Az örökletes királyság elve érvényesült. Ügyes politikájával II. Fülöp Ágost szilárd központi hatalom alapjait rakta le. A főhűbéri jog szigorú alkalmazásával - befolyásolta a vazallus hűbérurak leányainak és özvegyeinek házasságkötéseit, gyámságokat vállalt magára, hűbéreseinek mulasztásai esetén elidegenítette azok birtokait - sikerült számos fejedelemséget vagy saját magának megszereznie, vagy pedig azok tulajdonosait közvetlenül a koronához kötnie. Külső és belső hatalmának alapja a jól képzett zsoldossereg volt, amelynek finanszírozására angol minta szerint újjászervezte az adórendszert. A közigazgatást a neki személyesen felelős megbízottai segítségével központosította.
1240. július 14.
IV. Béla módosítja a pannonhalmi apátság népeinek 1226-ban kiszabott szolgáltatásait
1397. július 14.
Zsigmond király lemond Halicsról
Zsigmond király Iglón békét köt II. Ulászló lengyel királlyal és unokatestvérével, Vitold litván nagyfejedelemmel. A magyar király Ulászló élete tartamára lemond a halicsi királyságra vonatkozó igényéről. Ulászló viszont Podóliát illető jogait engedi át Zsigmondnak, továbbá támogatást ígér Moldva megszerzéséhez és a török elleni harchoz.
1402. július 14.
Timur Lenk győzelmet arat az oszmánok felett
Az üstökösként felemelkedő Timur Lenk egy tatár törzs főnökének volt a fia. Hódításai során elfoglalta Kelet-Turkesztánt, a Kaszpi-tenger déli vidékét, Perzsiát, Grúziát, Örményországot, Észak-Mezopotámiát, valamint Észak-Indiát. Az összecsapás Timur és I. Bajezid oszmán uralkodó között elkerülhetetlen volt. Timur hadereje messze felülmúlta Bajezidét. Ennek következében Ankara mellett az oszmánok megsemmisítő vereséget szenvedtek, maga a szultán is fogságba esett. Az oszmán állam darabokra szakadt szét, de ugyanez történt Timur birodalmával is, amikor 1405-ben meghalt. Az ankarai vereség következtében a Magyarországra nehezedő oszmán nyomás jelentősen csökkent.
1411. július 14.
Zsigmond elismeri bátyja IV. Vencel cseh király német királyi címét
1660. július 14.
Ali Váradot ostromolja
Ali pasa 50 ezer emberrel ostrom alá veszi Váradot
1683. július 14.
Kara Musztafa megkezdi Bécs ostromát
1709. július 14.
I. József bűnbocsánatot ígér azoknak, akik 4 héten belül meghódolnak előtte
1789. július 14.
A Bastille ostromával megkezdődik a francia forradalom
A Bastille ostroma adja meg a jelet, amelyre az egész országban kitör a forradalom. A Bastille eleste az ancien régime összeomlásának jelképévé válik. Párizs már napok óta forrong, a nép fegyvert követel, és egyre többen jelentkeznek az újonnan felállított Nemzetőrségbe (1789. VII. 11.). Július 14-én reggel Párizsban elterjed a hír, hogy az Invalidusok Házában fegyvert osztanak. A párizsi nép, melyet végsőkig felbőszített az élelmiszerhiány, Necker menesztése és az, hogy a király nem hajlandó szentesíteni a Nemzetgyűlés határozatait, felfegyverkezik és a Saint Antoine külvárosban levő börtönhöz, a Bastille-hoz vonul. A harc három órakor kezdődik. A párizsiak benyomulnak az erőd őrsége által feladott előudvarokba. Amikor az ostromlók a Bastille főbejáratánál lévő csapóhídhoz érnek, az erőd parancsnoka, Launey márki lőparancsot ad. Az ostrom három órán át tart. 160 ostromló hal vagy sebesül meg. Amikor a tömeg az ágyúkat a csapóhidas kapu felé fordítja - eddig a falakat lőtték -, a parancsnok jelzi, hogy hajlandó feladni az erődöt. Az invalidusok kikényszerítették a börtön kapujának megnyitását. A tömeg benyomul az erődbe, lefegyverzi az őrséget, kiszabadítja a foglyokat, és feldúlja a börtönt. Ezt követően a városházára viszik, ahol meggyilkolják a Bastille parancsnokát. A Bastille bevétele csupán epizód a forradalom történetében. Világos jelzése annak, hogy a hadsereg tetemes része már nem hajlandó a lázadó tömegre lőni. Az erőd parancsnokának azért kellett kapitulálnia, mert egyre több katona tagadta meg az engedelmességet, és erősítésre sem számíthatott. A nép azért gyűlöli a Bastille-t, mert ez a királyi önkény szimbóluma. A Bastille-ba kerültek a király személyes parancsára fogva tartottak. Sorsuk - így szabadon bocsátásuk is - a király döntésétől függött. A letartóztatásokra titokban került sor, a letartóztatottakat lefüggönyözött hintón szállították a Bastille-ba, az őrök nem láthatták őket, a foglárok nem beszélhettek velük. A foglyokat csak jóval később hallgatták ki, azt sem tudták, meddig lesznek letartóztatva. Az utolsó évtizedekben a foglyok két csoportja különböztethető meg. Némelyeket családjuk kérésére, a botrány vagy a nyilvános tárgyalás elkerülése végett tartóztattak le, zömük azonban olyan tudós vagy író, aki művében bírálta az abszolutista kormányzást, és annak visszaéléseit. Ezért gyűlölték a szólásszabadság hívei a Bastille-t. Az ostrom idején már alig volt foglya a Bastille-nak, és a forradalommal nem rokonszenvező írók szerint ők sem örültek a szabadulásnak, mert nem volt hová menniük. Nem sokkal később az erődöt lebontották, hogy nyoma se maradjon a múlt jelképének.
1792. július 14.
II. Frigyes Vilmos porosz király hadat üzen Franciaországnak
1817. július 14.
Madame de Staël élete
1817. július 14-én, 51 éves korában meghal korának egyik leghíresebb írónője, Germaine von Staël-Holstein bárónő. Madame de Staël - XVI. Lajos pénzügyminiszterének, Jacques Neckernek a lánya - már fiatal korában történelem-, irodalom- és filozófiaoktatásban részesül. Hamarosan lehetővé válik számára, hogy anyja szalonjában művészek, politikusok és tudósok rendszeres találkozóin vegyen részt, melyeken szellemes megjegyzései általános elismerést keltenek. 1786. június 14-én Germaine Necker házasságot köt a svéd követtel, Magnus Staël von Holstein báróval. Átköltözik a svéd követségre, a párizsi Rue du Bacra és szalont nyit. Korai periódusában támogatja a francia forradalom eszméit, de az alkotmányos monarchián belül a kétkamarás rendszer mellett érvel, s a forradalmi fejlődés későbbi fázisában teljes befolyásával a jakobinusok mérséklésére törekszik. 1792-ben menekülni kényszerül Párizsból, de Maximilien Robespierre bukása után visszatér Franciaországba, ahol hamarosan ismét népszerű szalont nyit. 1796. decemberében Madame de Staël először találkozik Napóleonnal. Személyéért lelkesedik, nem a konzuli kormányzásért, így az utóbbit csak fokozatosan kezdte bírálni. Napóleon elutasító magatartása és hatalmi törekvései hamarosan ellenállást váltanak ki belőle, s politikájának elszánt ellenfelévé válik. 1803-1815 között száműzetésben, folyamatosan külföldön él, leginkább a Genfi-tó melletti Coppet-ban, amely ezáltal európai szellemi óriások találkozóhelyévé válik. Madame de Staël korának egyik legnagyobb írónőjeként aratott megérdemelt elismerést. Már nagy munkája "Az irodalomról" megjelenése előtt (1800) összesen 15 kötetet publikált. 1803-ban kiadják "Delphine" című regényét, 1807-ben pedig a "Corinne"-t, s mindkettő bejárja egész Európát. Egy németországi utazása során a berlini udvarban megismerte August Wilhelm Schlegelt, aki a későbbiekben éveken át kísérőjéül szegődött. Többek között az ő ösztönzésére írta meg hatkötetes művét "Németországról" címmel, melynek első kiadását 1810-ben, Napóleon utasítására megsemmisítették. Madame de Staël megmentett azonban egy példányt, s így a napóleoni kor német kultúrájának valamennyi aspektusáról áttekintést nyújtó munkát a véres 1813-as évben újra megjelentette. 1815 után a sok munka s az aktív politizálás következtében testileg kimerült és legyengült Madame de Staël visszavonul a nyilvánosságtól. Bár fenntartja még szalonját, egészsége gyorsan romlik. 1817. február 21-én egy fogadás során agyvérzést kap és lezuhan a lépcsőről. Több hónapos gyötrelmes szenvedés után hal meg Párizsban.
1834. július 14.
Pozsonyban megalakul a liberális országgyűlési ifjak Társalkodási Egylete
1848. július 14.
A Délvidék helyzete, a szerbek törekvései
A dél-magyarországi szerbek I. Lipótnak az 1690-es években többször megújított kiváltságaira hivatkozva külön szerb vajdaságot kívántak kialakítani. Március 27-én az újvidéki szerb gyűlés mindezt Magyarország keretén belül képzelte el. Kossuth azonban a területi különállás gondolatát visszautasította. Május 13-án, a karlócai szerb gyűlés kimondta a Magyarországon élő szerbek teljes politikai önállóságát, vajdát választott, és ki akarta jelölni Magyarországon belül a szerb vajdaság határait. Bécsből és Belgrádból is támogatták ekkor a szerb nemzeti törekvéseket. Belgrádban, a még török fennhatóság alatt álló Szerbiában a Karagyorgyevics-uralkodóház szerette volna elérni minden szerb egyesítését egyazon nemzeti államban. Szerbiából ezrével jöttek önkéntesek a magyarországi szerbek megsegítésére. Bécs természetesen semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a szomszédos Szerbiából érkező fegyveresek átáramlását. A harcok 1848 júniusában kezdődtek meg. A szerbek megerősített táborokat hoztak létre, s megtámadták a Bácska és a Bánság német, román és magyar településeit. A szerb táborok közül a legnevezetesebb a szenttamási volt, amelyet a magyar csapatok 1848. július 14-től igyekeztek megostromolni. A délvidéki hadműveletek, melyek borzalmai emlékezetesek maradtak, magyar szempontból sikertelenek voltak, és Szenttamás is csak 1849 tavaszán került magyar kézre.
1848. július 14.
A magyar hadsereg eredménytelenül ostromolja a szerb felkelők erősségét, Szenttamást (Bács vm.).
1849. július 14.
Kossuth és Bălcescu magyar - román megbékélési tervezetet ír alá
Kossuth kormányzóelnök és Nicolae Bălcescu aláírja a magyar - román megbékélési tervezetet. ~ A román felkelők két héten belül leteszik a fegyvert és felesküsznek "Magyarhon függetlenségére". A magyar kormány elismeri a román nemzetet, s túl az április 14-én felajánlottakon, biztosítja a román többségű megyék kétnyelvűségét, a román nemzeti ortodox egyház megszervezését, az évenkénti nemzeti gyűlést; az erdélyi majorsági jobbágyokat mentesíti a feudális kötelezettségek alól. Egy második egyezmény felhatalmazza az emigránsokat, hogy Magyarországon román légiót szervezzenek. ~ Kossuth kormányzóelnök Aulich Alajos tábornokot hadügyminiszterré nevezi ki. ~ I. Ferenc József lemondatja Hám János esztergomi érseket, ki visszatér a szatmári püspöki székbe.
1865. július 14.
Először sikerül a Matterhorn megmászása
Elsőként sikerül egy brit és francia hegymászókból álló csapatnak, Peter Taugwalder és fia svájci hegyivezetők segítségével, a Matterhorn megmászása. A csapat tagjai, akik elsőként érik el a wallisi Alpok 4478 m magas csúcsát: Edward Whymper, Lord Francis Douglas, Michel Croz, Douglas Robert Hadow és Charles Hudson. A csapat sikerét azonban a leereszkedésnél történt halálos baleset árnyékolja be: a résztvevők közül négyen - Douglas, Croz, Hadow és Hudson - szerencsétlenül járnak. Csak a Taugwalder család két tagja és Edward Whymper térnek vissza épségben. Három nappal később a svájci-olasz határon fekvő Matterhorn-csúcsot egy olasz faluból, Valtournanche-ból származó csapat mássza meg Giovanni Antoni Carrel vezetése alatt az olasz oldalról.
1868. július 14.
Az Osztrák - Magyar Monarchia kereskedelmi szerződést köt Svájccal.
1869. július 14.
Vasútépítés
A vasút a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. 1867 előtt Magyarországon három nagy magántársaság (Déli Vasút, Osztrák Államvasút, Tiszavidéki Vasút) szerzett döntő gazdasági pozíciókat. A Bécs-központú magyar vasúthálózat 1867. után fokozatosan Pest-centrikussá vált. A csődbe ment Magyar Északi Vasút államosításával 1868-ban megalakult a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV). A magán-vasúttársaságok államilag garantált kamatok mellett építették a vonalakat. Az 5-6%-os kamatgarancia persze gyakran a panamák melegágya lett. Az építtető felvette a nagy összegű hiteleket a kormány kamatgaranciája mellett, azután megszökött, vagy csődöt jelentett. A veszteségek a költségvetésre hárultak. A legnagyobb visszaéléseket a Magyar Keleti Vasútnál követték el. Az 1867-ben elkezdődött nagy vasútépítési láznak az 1873. évi gazdasági válság vetett véget. Az építkezések üteme csak 1882-től erősödött fel ismét. A vasutakat 1891-ig fokozatosan államosították, egységes állami vasúthálózat alakult ki. Ezt a MÁV kezelésében működtetett helyi érdekű vonalak, magánvasutak egészítették ki. A fővárost Lemberggel összekötő, 435 km-es fővonalat 4 vasúttársaság 7 részletben (1859-1887) építette meg. A Budapest-Berlin közötti legrövidebb összeköttetést a Kassa-Oderbergi Vasúthoz csatlakozó Budapest-Salgótarján-Ruttka fővonal biztosította. A fontos Budapest-Predeal közötti 762 km-es fővonalat 3 vasúttársaság 12 részletben (1857-1879) építette ki. A főváros, az Alföld és tenger közötti közvetlen személy- és áruforgalmat 1873-tól a Budapest-Fiume vasútvonal biztosította. Magyarország és Szerbia összeköttetését 1883-tól a Budapest-Zimony közötti vasút teremtette meg.
1869. július 14.
A király szentesíti a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:IV. törvénycikket.
Elválasztja a közigazgatástól az igazságszolgáltatást, és általánossá teszi a bírák kinevezését.
1876. július 14.
Az uralkodó fölmenti ideiglenes megbízatása alól Andrássy Gyula grófot, és Leopold Friedrich von Hofmann bárót nevezi ki közös pénzügyminiszterré.
1884. július 14.
A `Vadnyugat` legendás revolverhősei
Pat Garret békebíró (seriff) Lincoln megyében, Új-Mexikóban 1884. Július 14-én lelövi, a rendőrgyilkosság miatt halálra ítélt Henry McCarthy-t, azaz Billyt, a `kölyköt`. 21 évesen bekövetkezett halálával véget ér a Vadnyugat meseszerűen kalandos életű `revolverhősének` pályafutása, de Mississippitől nyugatra fekvő vidék továbbra is tűzfészek marad. Itt az egyéni profitéhség, a hatalom utáni vágy és a gazdagság uralkodik, a jog gyakran az erősebbek oldalán áll. Az emberi dicsvágy mellett a társadalmi igazságtalanságok kedvező talajt teremtenek az erőszakos vitákra, amelyekben egyes gengszterek nemzeti hírnévre tesznek szert. Billy, `a kölyök` 1877. augusztus 17-én lőtte le az első embert, egy kovácsot, aki őt még fiatalabb korában gyakran megverte. 1880-ban, Lincoln megyében belekeveredett egy `legelőháborúba`, amelyben farmerek és állattenyésztők harcoltak (1874. XI. 24.). John Wesley Hardint, aki 12 éves korában lett gyilkos, a Nyugat legkeményebb "párbajhőseként" tartják számon. 1875-ben 25 év fegyházbüntetésre ítélik, ebből 17 évet leül és börtönévei alatt jogot és teológiát tanul. 1895-ben lelövik. Jesse James 1866-ban kezdte pályafutását. Testvérével, Frank Jamessel a legsikeresebb vonatrablók közé tartoztak. 1882-ben orvul lelövik. A törvény oldalán tiszteletreméltó seriffek mellett kétes személyek is állnak, mint a híres Wyatt Earp, aki néha-néha mint "revolverhős" is tevékenykedett.
1886. július 14.
A király szentesíti a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886: XXIX. törvénycikket.
1887. július 14.
Új technológiák a vas- és acéliparban
75 éves korában, szülővárosában, Essenben meghal Alfred Krupp acéliparos. Nevével nemcsak az esseni vállat, Európa egyik legnagyobb acélművének felemelkedése köthető össze, hanem a nehézipar műszaki és gazdasági továbbfejlődése is. Bányaüzemek, ércbányák, nagyolvasztók és feldolgozó vállalatok tartoznak a Krupp-konszernhez. A szerszámgépkészítés olyan műszaki csúcsteljesítményei mellett, mint az 50 tonnás gőzkalapács (`Fritz`), az esseni gyárban elsősorban fegyvereket gyártanak. Alfred Krupp - aki az `ágyúkirály` melléknevet kapta - és cége hírnévre tett szert, Európa egyik legjelentősebb `fegyverkovácsa` lett. Krupp műszakilag korának színvonalán állott; az acéltermelésben 1865-ben, Németországban elsőként vezette be az 1855 óta Bessemer-eljárásként ismert találmányt. 1871-ben állították fel az első Martin-kemencét, amelyben az 1864 után szabadalmaztatott Siemens-Martin-eljárással sokkal értékesebb acél készült, mint a korábbi Bessemer-módszerrel. 1853-ban Essenben építették az első hengerművet, a gyártási eljárást még Angliából szerezték be. Műszaki területen egy másik német cég is előretört: 1885. január 27-én Reinhard és Max Mannesmann bejelentették a varrat nélküli acélcsőhengerlés szabadalmát. Eddig csak hegesztett acélcsövet tudtak előállítani. Az új, ferde hengerlési eljárás során a tömör acéltömbök üreges testté alakulnak át. A német acélipar termelésének gyors bővítése ellenére Nagy-Britannia - az ipari forradalom hazája -, mint korábban, most is az élen marad: a szén- (185 millió tonna) és nyersvastermelésben (8 millió tonna) Németország előtt áll (89, illetőleg 4,7 millió tonna).
1889. július 14.
Megnyílik a II. Internacionálé első kongresszusa Párizsban.
A Magyarországi Általános Munkáspártot Frankel Leó és Ihrlinger Antal képviseli.
1900. július 14.
Megnyitják a párizsi Olimpiai Játékokat
1903. július 14.
Az uralkodó Agenor Goluchowski gr. közös külügyminisztert bízza meg ideiglenesen a közös pénzügyminiszteri teendők ellátásával.
1905. július 14.
A Patyomkin orosz páncélos legénységének hat matróza hivatalos látogatásra Pestre érkezik.
1909. július 14.
Theobald Bethmann-Hollweg német birodalmi kancellári kinevezést kap.
1912. július 14.
Megkezdi működését New York-ban az első amerikai Magyar Színtársulat.
1917. július 14.
Georg Michaelis kancellári kinevezést kap a Német Birodalomban.
1917. július 14.
Finnország kikiáltja függetlenségét
1919. július 14.
Kun Béla Clemenceautól kéri a Tiszántúl kiürítését
Kun Béla külügyi népbiztos Clemenceau-nak adott válaszában ismerteti a román hadsereg fegyverszünetet sértő sorozatos támadásait, és ismételten kéri a Tiszántúl kiürítését. ~ A szövetséges missziók Nagykikindán (Torontál vm.) tartott konferenciája elhatározza a Tanácsköztársaság elleni támadást, és megbeszéli annak részleteit. ~ A Forradalmi Kormányzótanács kinevezi Landler Jenőt a Vörös Hadsereg főparancsnokává.
1920. július 14.
Megalakul Budapesten a Keresztény Községi Párt, Wolff Károly vezetésével.
1931. július 14.
Magyarországon életbe lép a szükségrendelet
A bankok két napig zárva vannak
1941. július 14.
Tito népi fölkelést hirdet
Joszip Broz Tito meghirdeti a jugoszláv népi fölkelést a németek ellen.
1956. július 14.
Átadják rendeltetésének a Keleti-főcsatornát
1988. július 14.
Az MSZMP KB radikális gazdaságátalakítási programot fogad el
Az MSZMP KB ülésén a radikálisabb gazdaságátalakítási programot fogadják el. Ez elôirányozza a piaci eszközök fokozott alkalmazását (importliberalizálás, forintleértékelés, az ár- és bérrendszer átalakítása, a teljes foglalkoztatottságra való törekvés feladása). A testület indokoltnak nevezi, hogy törvényben szabályozzák a gyülekezési és egyesülési jogot. Az ülésrôl elôször sugároz összefoglalót a rádió és a televízió.
1989. július 14.
Százezrek vesznek búcsút Kádár Jánostól
Százezrek vesznek búcsút Kádár Jánostól az MSZMP KB székházában felállított ravatalánál, és több tízezren kísérik utolsó útjára a Kerepesi temetô munkásmozgalmi panteonjába.
1995. július 14.
Újra látható a Feszty-körkép
Ópusztaszeren megtörténik a csaknem négy év alatt restaurált Feszty-körkép ünnepélyes szakmai átadása.
1997. július 14.
Spanyolországban milliók tüntetnek
Spanyolországban milliók tüntetnek a nagyobb városok utcáin az ETA terrorista akciói ellen, miután a baszk szeparatista szervezet kivégzett egy 29 éves városi tisztviselôt.