Szent Pál Lisztrában: egy ókori bazilika maradványaira bukkantak a régészek a város romjainál
2025. november 27. 17:05 Múlt-kor
Több mint másfél évszázados várakozás után végre folytatódtak a Lisztra környéki ásatások, amelyek során a régészek egy korai keresztény templom maradványait, aranyozott díszeket és ritka sírmellékleteket tártak fel. Az Újszövetségben is szereplő város hosszú ideje a történészek és régészek egyik legfontosabb feltáratlan lelőhelyének számít. A mostani felfedezések új megvilágításba helyezhetik a kereszténység korai terjedését Anatóliában.
Johann Heiss: Szent Pál és Barnabás Lisztrában (Forrás: Wikimédia Commons / Közkincs)
Korábban
Megkezdődtek a várva várt lisztrai ásatások, amelyek nemcsak az anatóliai múlt, hanem a korai keresztény örökség szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A kutatók most egy olyan templomhelyszínre összpontosítottak, amelyet tavaly részben már feltártak, és amelynek létezését történeti források is megerősítették.
Lisztra főtemploma
Alig egy hónapnyi munka után a régészek egy harminc méter hosszú bazilika maradványaira bukkantak. Feltételezésük szerint ez lehetett az ókori Lisztra főtemploma. Az első benyomások alapján a kutatók megállapították, hogy a templomot gazdagon díszítették, a padlót mozaikokkal borították, a tetőszerkezetet pedig fából készítették. A gyönyörű építmény valószínűleg az iszlám hódítások idején pusztult el. „A falakon látható aranyozás arra utal, hogy rendkívül magas színvonalú kézművesség működött a területen” – mondta Dr. İlker Mete Mimiroğlu, az ásatás vezetője. Hozzátette: a romok között tűzvész nyomaira bukkantak, de a pusztító esemény részleteihez további vizsgálatok szükségesek. Annyi azonban biztos, hogy a templomot a Kr. u. 6. és a Kr. u. 8. század közötti időszakban használták.
A kutatócsoport tagjai két gyermek sírjában türkiz színű gyöngyöket is találtak. „Úgy tűnik, hogy az ilyen türkiz színű, szem formájú gyöngyszemek voltak a ma ismert török amulettek elődjei” – hangsúlyozta Dr. Mimiroğlu.
A város, amelyet Szent Pál többször is felkeresett
Az ókori Lisztra már több mint 150 éve a tudósok figyelmének középpontjában áll. A helyszínt Sir William Mitchell Ramsay brit régész is nagyon fontosnak nevezte már 1907-ben. „Lisztrában sürgősen szükség van ásatásokra a történelem és az Újszövetség tanulmányozása érdekében.” – mondta akkor a kutató. A bibliai hagyomány szerint Szent Pál itt gyógyított meg egy bénát, ami máig az egyik legismertebb csodaként él a keresztény gondolatvilágban.
Növeli az ősi település jelentőségét, hogy az újszövetségi hagyomány szerint itt született Szent Timóteus, Pál egyik legközelebbi tanítványa. A férfinak nagy szerepe volt abban, hogy Kr. u. 50 körül – közvetlenül Pál missziója után – egy működő közösség jött létre a területen.
A kutatás folytatódik
„A templom romjain belül folytatjuk a feltárást, hogy bizonyítani tudjuk: valóban ez volt-e az a szentély, amelyről a források szólnak” – mondta Dr. Mimiroğlu. A kutatók abban bíznak, hogy a feltárás végére nemcsak az épület történetét, hanem Lisztra keresztény topográfiáját is tisztábban látjuk majd – valóra váltva ezzel Sir William Ramsay több mint száz évvel ezelőtti kívánságát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek tegnap
