Kulturális folyosó volt a bronzkorban Szerbia

Három, a Duna mentén feltárt korai és középső bronzkori emberi maradvány új radiokarbonos vizsgálata bizonyítja, hogy a mai Szerbia területe a Kárpát-medencét és a Balkánt összekötő aktív kulturális folyosó volt. A régészeti kutatás leglátványosabb eleme egy aranydiadémmal eltemetett nő sírja, amelynek kormeghatározása a teljes régió kronológiáját pontosítja – derül ki az Archaeologia Austriaca tudományos folyóirat legfrissebb számából, amelyben Ognjen Mladenović és Aleksandar Bulatović publikálták eredményeiket.

A szakemberek a korábban elsősorban a kerámiák stílusa, a fémtárgyak és a temetkezési szokások alapján vizsgált nyughelyeket most az emberi fogakból vett minták radiokarbon kormeghatározásával elemezték. A legkiemelkedőbb leletegyüttes a mai Belgrád részét képező Šljunkara-Zemun lelőhelyről származik, ahol egy 25-30 év körüli nőt temettek el zsugorított testhelyzetben, nyugat-keleti tájolással. A halott koponyájánál, a homlok magasságában egy vékony aranylemezből készült diadémot találtak, amelyet a szélein lévő perforációk alapján eredetileg bőrre vagy textíliára erősíthettek.

A fogakból nyert minták a temetkezést a Kr. e. 2268 és 2039 közötti időszakra datálják, arra a kritikus korszakra, amikor a déli Kárpát-medence és a Balkán-félsziget kulturális hagyományai intenzíven keveredtek. A sírban a lábaknál és a fej felett elhelyezett kerámiaedények, tálak és korsók a Somogyvár-Vinkovci és a Maros-kultúra hatásait is tükrözik.

A kutatás másik két lelőhely adatait is újrakalibrálta. A Duna jobb partján fekvő Vajuga-Pesak területén egy 30-40 év közötti nő maradványait a vártnál korábbra, Kr. e. 2663 és 2474 közé keltezték. Amennyiben a további vizsgálatok megerősítik ezt az adatot, az azt jelenti, hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúrkörhöz köthető kapcsolatrendszer a feltételezettnél korábban terjedt el keleti irányba a Duna mentén. A harmadik, a középső bronzkorra tehető Golokut-Vizić-i sírt Kr. e. 1880 és 1699 közé datálták. Ez a temetkezés – amelyben a kerámiák mellett egy bronz hajkarika (Lockenring) is előkerült – megerősíti a Vatin-csoport időrendi pozícióját a Kr. e. 2. évezred első felében.

A most publikált eredmények átalakítják a korszakról alkotott eddigi képet. A bronzkor hajnalán Európa-szerte jelentős demográfiai és társadalmi változások zajlottak, amelyek nyomán kiterjedt kereskedelmi és cserehálózatok jöttek létre. A kutatás rávilágít, hogy a szerbiai Duna-szakasz a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem egy marginális peremvidék volt, hanem egy kulcsfontosságú összekötő zóna, ahol a Kárpát-medencei és a közép-balkáni temetkezési szokások, tárgytípusok és rituálék találkoztak.

A zsugorított temetkezési póz és a specifikus presztízstárgyak, mint amilyen az aranydiadém, azt mutatják, hogy az identitás és a kulturális javak folyamatos mozgásban voltak ezen az aktív folyosón, amelynek pontos időrendjét a legújabb fizikai-kémiai vizsgálatok immár szilárd tudományos alapokra helyezték.