Hegyi barlangokban vészelték át a jégkorszakot az emberek

Egy nemzetközi régészcsoport a közép-balkáni Morava folyó medencéjének mészkőszurdokaiban három kisebb és közepes méretű barlangot (a Velika Pećina, a Velika Vranovica és a Pećina kod Stene lelőhelyeket) tárt fel. A radiokarbonos kormeghatározás és a leletelemzések alapján a kutatók bizonyították, hogy az emberi populáció 25 ezer és 19 ezer évvel ezelőtt – a legutóbbi jégkorszak csúcspontján – menedéket talált ezekben a nehezen megközelíthető, védett kanyonokban.

Bár az ásatások során a régészeti anyag sűrűsége viszonylag alacsonynak bizonyult, a szakemberek így is jelentős mennyiségű, mikrolitikus betétekkel ellátott kőpengét, apró kőeszközt (pengecsét), valamint csontból, agancsból és elefántcsontból faragott használati tárgyakat (például finom árkokat és tűket) hoztak a felszínre. A leletek eltérő összetétele arra utal, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok a különböző barlangokat más-más, rövid távú specifikus funkciókra használták.

A kutatók a feltárt eszközök típusát és eloszlását összevetették az Adriai-tenger partvidékén korábban talált leletanyaggal. Az összehasonlító elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a jégkorszaki embercsoportok nem maradtak tartósan egy helyen, hanem a klíma és a táplálékforrások változásainak függvényében folyamatosan vándoroltak a tengerparti menedékek és a zordabb, szárazföldi hegyvidéki barlangok között.

Túlélés az utolsó jégkoszak idején

Az utolsó jégkorszak csúcspontja mintegy 26 ezer és 19 ezer évvel ezelőtt zajlott. Ebben az időszakban Európa északi részét vastag jégtakaró borította, a kontinens délebbi területein pedig kietlen, rendkívül hideg sztyepptundra alakult ki. A drasztikus éghajlati viszonyok miatt az emberi populáció drámaian lecsökkent.

A korábbi tudományos konszenzus úgy tartotta, hogy az európai túlélők kizárólag a legenyhébb klímájú, mediterrán tengerparti "ökoszisztéma-szigetekre" szorultak vissza, míg a szárazföld belső, hegyvidéki területei teljesen elnéptelenedtek. A szerbiai barlangok mostani feltárása azonban bizonyítja, hogy a Közép-Balkán zord topográfiája és a szurdokvölgyek sajátos mikroklímája megfelelő menedéket biztosított nemcsak a növény- és állatvilág, hanem a korai ember számára is. A felfedezés rámutat a jégkorszaki vadászó-gyűjtögető közösségek eddig ismeretlen fokú mobilitására és rendkívüli éghajlati alkalmazkodóképességére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst