Közösségi adakozásból restaurálják a Chambord-kastélyt

Harmincmillió eurós közösségi finanszírozási kampányt indított a franciaországi Chambord-kastély vezetősége a végveszélybe került I. Ferenc-szárny megmentésére. A reneszánsz épületegyüttes érintett részét a szerkezeti károsodások miatt a tervek szerint 2032-ig lezárták a látogatók elől.

A Loire menti mocsaras területre, a Cosson folyó mellé épült 426 szobás kastély I. Ferencről elnevezett szárnyát – amely 1539 és 1545 között épült az uralkodó magánlakosztályaként a vizesárok közelében – az elmúlt évtizedekben súlyosan károsította az aszályok és áradások váltakozása. Az ingadozó talajvízszint miatt az alapozás meggyengült, a falak deformálódtak és megrepedtek.

A statikai problémák 2023-ban érték el a kritikus pontot, amikor húsz látogató alatt beszakadt a padló, bár komolyabb személyi sérülés szerencsére nem történt. Pierre Dubreuil, az intézmény főigazgatója ezt követően rendelte el a szárny lezárását, és a párizsi Notre-Dame újjáépítéséhez hasonló adománygyűjtést hirdetett, mivel az évi 1,2 millió látogatót vonzó műemlék teljes felújítására az eladósodott francia állami költségvetés nem nyújt elegendő fedezetet.

A három szakaszból álló felújítási projekt első, tizenkétmillió eurós fázisának pénzügyi fedezetét a francia állami ügynökségek támogatásai és a kastély saját bevételei már biztosítják; ebből idén megkezdődik a legkritikusabb szerkezeti elemek stabilizálása.

A második, tizenötmillió eurót igénylő szakasz a teljes belső restaurálást és az akadálymentesítést (kerekesszékes liftek beépítését) foglalja magában, míg a harmadik, tízmillió eurós fázis új oktatási útvonalak és egy modern auditórium kialakítását célozza. Az adománygyűjtés jelenleg a kitűzött cél mintegy tíz százalékánál tart, a vezetőség pedig kiemelt (75 százalékos) adókedvezményekkel ösztönzi a kisebb, akár húsz eurós felajánlásokat is.

A francia reneszánsz szimbóluma

A Chambord-kastély (Château de Chambord) a francia reneszánsz építészet legkiemelkedőbb, az UNESCO Világörökség részét képező alkotása, egyben a versailles-i kastély után az ország második leglátogatottabb műemléke. Építését I. Ferenc király, a francia reneszánszot elindító, a művészetek és a tudományok bőkezű mecénása rendelte el 1519-ben, uralkodásának negyedik évében.

Bár az uralkodó eredetileg csupán vadászkastélynak szánta a hatalmas, napjainkban is Európa legnagyobb (mintegy 5400 hektáros) fallal körülvett birtokán fekvő épületet, az Itáliából importált reneszánsz formavilág – köztük a kastély szívében található, a hagyomány szerint Leonardo da Vinci által tervezett központi kettős csigalépcső – a királyi hatalom és az új korszak szimbólumává tette.

Az I. Ferenc-szárny megmentése így nem pusztán egy épület fizikai helyreállítását, hanem az itáliai és francia építészeti hagyományokat ötvöző, 16. századi európai kulturális forradalom egyik legfontosabb lenyomatának megőrzését jelenti az utókor számára.