Középkori „szellemvárost” találtak a régészek Északnyugat-Lengyelországban
Száz évig tartó kutatás után lengyel régészek minden kétséget kizáróan azonosították egy rejtélyes körülmények között, röviddel az alapítása után elnéptelenedett középkori város, Stolzenberg pontos helyét és szerkezetét Északnyugat-Lengyelországban.
A Sławoborze (korábban Schivelbein) település melletti Zagrody erdőségeiben fekvő, mintegy hathektáros területen a kutatók geofizikai felmérések, drónos LiDAR-szkennelés (lézeres távérzékelés) és mélyfúrások segítségével tárták fel az egykori település nyomait. Piotr Wroniecki régész a Lengyel Sajtóügynökségnek elmondta: a sáncokkal és egy 5,5 méter mély vizesárokkal körülvett területen több mint 1500 felszín alatti anomáliát azonosítottak, amelyek egykori épületek maradványaira utalnak. A fúrások során két méter mély régészeti rétegeket tártak fel.
A felvételeken egyértelműen kirajzolódik egy központi piactér és a kapuhoz vezető főutca, amelyet a német városjog alapján alapított településekre jellemző, szabályos polgári telkek vettek körül. A helyszínen végzett fémkeresős vizsgálatok során több mint 400 műtárgyat, köztük övcsatokat, szerszámokat, érméket – például a 13. századi II. Barnim pomerániai herceg (Barnim II) egy dénárját – találtak. A leletek és a radiokarbonos vizsgálatok megerősítik, hogy a város a 13. és a 14. század fordulóján élte rövid virágkorát.
Stolzenberg (magyarul: Büszkehegy) létezéséről a modern tudomány sokáig csak egy 1909-es, Johannes Courtois német helytörténész által írt könyvből tudott, amely régi dűlőnevekre (Alt Stadt, Hospital) és sáncmaradványokra hivatkozott, ám a település fizikai nyomait az elmúlt évszázadban senki sem találta meg. Az áttörést a 2019-es digitális domborzatmodellezés hozta el, amely kimutatta a Pokrzywnica folyó partján fekvő, patkó alakú, kettős árokkal védett területet.
Ez is érdekelhet
A város alapítása és hirtelen elnéptelenedése a kora középkori Pomeránia bonyolult, konfliktusokkal terhelt geopolitikai helyzetével magyarázható. A régió a 13–14. században a Német-római Birodalom keleti peremvidékén feküdt, ahol a Brandenburgi Őrgrófság és a helyi egyházi hatalom, a Kamieńi Püspökség folyamatosan harcolt a területi befolyásért és a Balti-tenger felé vezető kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséért.
Bár az alapító személye egyelőre ismeretlen, a város hirtelen pusztulását a történészek szerint a határvidéki instabilitás okozhatta. Marcin Krzepkowski ásatásvezető hangsúlyozta: a városok hanyatlását ritkán okozza egyetlen tényező. Stolzenberg esetében a politikai támogatás elvesztése, egy regionális katonai konfliktus, az útvonalak áthelyeződése, vagy akár egy járvány és éhínség együttesen vezethetett ahhoz, hogy a település olyannyira gyorsan elnéptelenedett, hogy pusztulásának okairól semmilyen írásos forrás nem maradt fenn az utókor számára.
