Középkori selyemúti város maradványait tárták fel az Iszik-köl tó fenekén

A kutatócsoport a közép-ázsiai tó északi partvidékén, Toru-Ajgir település közelében, mindössze 1–4 méteres mélységben négy különálló, víz alá merült régészeti zónát azonosított. A feltárás során épségben maradt téglafalakat, fagerendákat, kemencekomplexumokat, kerámiatöredékeket, állatcsontokat, valamint fémfeldolgozásra utaló salakot dokumentáltak.

A lakó- és ipari negyedek mellett a régészek egy nagyjából 300x200 méter kiterjedésű, a 13–14. századra datálható iszlám nekropoliszt is azonosítottak. A sírok tájolása szigorúan követte a vallási előírásokat: az elhunytakat arccal a kibla (Mekka) felé fordítva temették el. A víz alatti erózió által veszélyeztetett temetőből eddig két személy földi maradványait emelték ki tudományos vizsgálat céljából.

A leletek és az építmények pontos korának meghatározásához a szakemberek a felszínre hozott fa- és csontmintákon dendrokronológiai, valamint gyorsítótömeg-spektrometriás szénizotópos méréseket végeznek. A projekt az UNESCO víz alatti kulturális örökségvédelmi irányelveit követi: a feltárás során a roncsolásmentes dokumentációra, a fotogrammetriára és a térképezésre fókuszálnak, a leletek többségét pedig az eredeti helyén hagyják, mivel a felszínre hozott, vízzel átitatott fa- és agyaganyagok a levegőn gyorsan megsemmisülnének.

Geológiai és régészeti adatok alapján a város pusztulását és víz alá kerülését egy 15. századi, a Tien-san hegységben bekövetkezett jelentős földrengés okozta, amely megváltoztatta a tómeder szerkezetét és a partvonalat. A leletek ugyanakkor arra utalnak, hogy a település a katasztrófa idején már jórészt elnéptelenedett, így a vízszintemelkedés feltehetően kevés halálos áldozattal járt.

A felfedezés alapvetően módosítja a Selyemút közép-ázsiai szakaszáról alkotott korábbi történelmi modelleket. Az Iszik-köl tó térségét a kutatók korábban elsősorban a karavánok tranzitzónájaként tartották számon, amely a Csuj-völgyet kötötte össze a kínai határ felé vezető Bedel-hágóval.

A most feltárt kiterjedt urbanizációs nyomok – köztük a középületekre (feltételezhetően mecsetre, medreszére vagy fürdőre) utaló díszes építészeti töredékek – azonban bizonyítják, hogy a régióban a puszta áthaladáson túl egy állandó, magasan szervezett, az iszlám kultúrába integrálódott kereskedelmi és civilizációs központ is működött. Ez az új csomópont nemcsak a selyem, a fűszerek és a fémtárgyak cseréjének, hanem a vallási és nyelvi eszmék áramlásának is fontos színtere volt a középkori Eurázsiában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai