2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Már négyezer évvel ezelőtt is lakott volt a selyemút térsége

2018. november 7. 12:01 MTI

Már több mint négyezer évvel ezelőtt pásztornépek lakták a későbbi selyemút egyik legfőbb hegyi szakaszát Közép-Ázsiában - derült ki a PLOS One című folyóiratban publikált tanulmányból, amelynek eredményeit ősi állati csontokon végzett vizsgálatokra alapozták.

Selyemút

A selyemútnak több olyan fontos ága is van, beleértve a kirgizisztáni Alay-völgyet - egy Északnyugat-Kínát az oázis menti településekkel összekötő hatalmas hegyi folyosót -, amelyek esetében csak nagyon keveset tudni arról, hogy a korai emberek miként éltek ott évszázadokkal a selyemút kora előtt.

2017-ben egy nemzetközi kutatócsoport korábban ismeretlen települések egész sorát tárta fel a Kirgizisztán déli határvonala mentén húzódó hegyekben.

A területen végzett próbaásatásokon és vizsgálatokban olyan ősi állati csontmaradványok kerültek a felszínre, amelyek fontos információkat őriztek arról, hogy az emberek miként éltek hajdanán az Alay régióban. A csontleletek azonban túlságosan aprók és töredezettek voltak ahhoz, hogy a méretük vagy az alakjuk alapján azonosítani lehessen, mely állattól származnak.

A németországi Max Planck Intézet Humántörténeti részlegén dolgozó William Taylor és kollégái lézeralapú tömegspektrometria segítségével azonosították azokat a peptideket, amelyek a csontokban lévő kollagént alkotják, ezáltal egyedülálló "ujjlenyomatokat" létrehozva.

A német és orosz szakemberek megállapították, hogy az Alay-völgyi emberek legkevesebb 4300 évvel ezelőtt kezdtek birkát, kecskét és szarvasmarhát tenyészteni.

A franciaországi Toulouse-i Egyetem kutatóinak ősi DNS-mintákon végzett kutatásait is figyelembe véve azt is megállapították, hogy a későbbi századokban, amikor a selyemúton folytatott kereskedelem már virágzott a térségben, az olyan szállításra használt állatok, mint a háziasított lovak és kétpúpú tevék (baktrián) szerepe jelentősen megnőtt Alayban.

A selyemút keletről, a császári birodalom idején neves Csangantól, vagyis a mai Senhszi tartomány Hszian városától indult. Teljes hossza meghaladta a 7000 kilométert, amelynek több mint fele Kínában húzódott. Kínát elhagyva áthaladt néhány közép-ázsiai államon, érintette Afganisztánt, Iránt, Irakot, Törökországot és egészen a Földközi-tenger keleti partjáig vezetett. A kínai selyemárukat ezen az úton szállították Európába.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár