Már négyezer évvel ezelőtt is lakott volt a selyemút térsége
2018. november 7. 12:01 MTI
Már több mint négyezer évvel ezelőtt pásztornépek lakták a későbbi selyemút egyik legfőbb hegyi szakaszát Közép-Ázsiában - derült ki a PLOS One című folyóiratban publikált tanulmányból, amelynek eredményeit ősi állati csontokon végzett vizsgálatokra alapozták.
Korábban
A selyemútnak több olyan fontos ága is van, beleértve a kirgizisztáni Alay-völgyet - egy Északnyugat-Kínát az oázis menti településekkel összekötő hatalmas hegyi folyosót -, amelyek esetében csak nagyon keveset tudni arról, hogy a korai emberek miként éltek ott évszázadokkal a selyemút kora előtt.
2017-ben egy nemzetközi kutatócsoport korábban ismeretlen települések egész sorát tárta fel a Kirgizisztán déli határvonala mentén húzódó hegyekben.
A területen végzett próbaásatásokon és vizsgálatokban olyan ősi állati csontmaradványok kerültek a felszínre, amelyek fontos információkat őriztek arról, hogy az emberek miként éltek hajdanán az Alay régióban. A csontleletek azonban túlságosan aprók és töredezettek voltak ahhoz, hogy a méretük vagy az alakjuk alapján azonosítani lehessen, mely állattól származnak.
A németországi Max Planck Intézet Humántörténeti részlegén dolgozó William Taylor és kollégái lézeralapú tömegspektrometria segítségével azonosították azokat a peptideket, amelyek a csontokban lévő kollagént alkotják, ezáltal egyedülálló "ujjlenyomatokat" létrehozva.
A német és orosz szakemberek megállapították, hogy az Alay-völgyi emberek legkevesebb 4300 évvel ezelőtt kezdtek birkát, kecskét és szarvasmarhát tenyészteni.
A franciaországi Toulouse-i Egyetem kutatóinak ősi DNS-mintákon végzett kutatásait is figyelembe véve azt is megállapították, hogy a későbbi századokban, amikor a selyemúton folytatott kereskedelem már virágzott a térségben, az olyan szállításra használt állatok, mint a háziasított lovak és kétpúpú tevék (baktrián) szerepe jelentősen megnőtt Alayban.
A selyemút keletről, a császári birodalom idején neves Csangantól, vagyis a mai Senhszi tartomány Hszian városától indult. Teljes hossza meghaladta a 7000 kilométert, amelynek több mint fele Kínában húzódott. Kínát elhagyva áthaladt néhány közép-ázsiai államon, érintette Afganisztánt, Iránt, Irakot, Törökországot és egészen a Földközi-tenger keleti partjáig vezetett. A kínai selyemárukat ezen az úton szállították Európába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur 16:10
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc 13:20
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya 12:00
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác 08:50
- Már a titkosszolgálatban is könnygázzal töltött golyóstoll volt Fleming kedvenc fegyvere tegnap
- Revans Mohácsért, avagy így szenvedtek megsemmisítő vereséget a törökök 1687-ben tegnap
- A hősies pilóták sem tudták megakadályozni a történelem egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját tegnap
- Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése tegnap
