Női arcot ábrázoló kőszobrot tártak fel Észak-Kirgizisztánban

Az Altaji Állami Egyetem régészei a Juszup Balasagyn Kirgiz Nemzeti Egyetemmel együttműködve egy női arcot ábrázoló kőszobrot fedeztek fel az észak-kirgizisztáni Csui régióban. A sziklába vésett portré a korai türk korból (Kr. u. 6–8. század) származik, és új fényt vet a közép-ázsiai nomád népek művészetére és temetkezési hagyományaira.

A leletet Kizil-Oktyabr falu közelében fedezték fel. A Chui-völgy lábánál fekvő területen több sír és rituális építmény maradványait is feltárták már a kutatók. A mostani lelet azonban minden várakozást felülmúlt: a női arcot ábrázoló kőszobor ugyanis a nomád művészet egy eddig ismeretlen fejezetéről nyújt pontosabb képet.

Felfedezés a Borombay régészeti komplexumban

A kutatás vezetője, Alekszej Tiskin professzor elmondta, hogy a kőszobrot a Borombay-I lelőhely közelében találták meg. A nőalak háromszarvú fejdísze a türk művészetben az égi hatalom vagy isteni oltalom jelképe volt. Hasonló leleteket Mongóliából és Dél-Szibériából ismerünk – ezek alapján feltételezhető, hogy az eurázsiai sztyeppét egységes kulturális szimbólumrendszer kötötte össze már ekkor is.

Temetkezési emlékek a Borombay-komplexumban

A csapat a szobron kívül két nagyobb temetkezési helyet is feltárt. A 39-es sírhalomból emberi csontmaradványok és edénytöredékek kerültek elő, amelyeket radiokarbonos vizsgálatnak fognak alávetni a kutatók. Tiskin szerint a nyughely valószínűleg a türkök előtti időszakban keletkezhetett.

A Borombay-II 8. számú sírja emberi maradványokat nem tartalmazott – ezért a kutatók feltételezik, hogy egy cenotáfium, azaz szimbolikus sír lehetett egykor. A környéken cserépdarabokat és egy gondosan faragott kődobozt is találtak, ami rituális szertartásokra utal.

Megőrzés és kutatás 

„A borombay-i nőalak felfedezése új fejezetet nyit a korai türk művészet kutatásában” – foglalta össze Tiskin professzor. „Egyedülálló bizonyíték arra, hogy sztyeppei népek közös szellemi kultúrával bírtak már ebben a korai időszakban is.”