Lenyűgöző bronzkori női sír a Horászán civilizációból
A régészek gazdagon felszerelt sírhelyre bukkantak, amely egy fiatal lányé volt, aki halála idején még nem töltötte be a 18. életévét. A maradványok és a mellékletek részletes elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy ez a sír a leggazdagabb, amelyet valaha a Horászán civilizáció lelőhelyén, Tepe Chalow-ban találtak.
A Horászán civilizáció
Horászán (jelentése: keleti föld) és szomszédos régiói – köztük Irán keleti részei, Afganisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán területei – egy gazdag kulturális örökséggel bíró történelmi térség. Itt több nagy civilizáció is kialakult, amelyek jelentős szerepet játszottak Közép-Ázsia fejlődésében.
Ali Vahdati és kollégái – Raffaele Biscone, Roberto Dan és Marie-Claude Trémouille – Horászánt jelentős közép-ázsiai civilizációként azonosították, amely jelentőségében vetekszik Mezopotámiával vagy az Indus-völgyi kultúrával. Az időszámításunk előtti 3. évezred végén alakult ki, és gyorsan elterjedt a térségben: a Murghab folyó deltavidékétől (Türkmenisztán), Észak-Afganisztán és Üzbegisztán oázisain át Északkelet-Irán hegyvidékéig.
A gödörsír
A Tepe Chalowban feltárt temetkezés egy tipikus gödörsírt képvisel, amely a Horaszán civilizációhoz (HC) köthető. A sírban egy tizenéves lány földi maradványai feküdtek. Körülötte 34 luxuscikk volt, amelyek magas társadalmi státuszra utalnak. A leletek között szerepeltek kerámiaedények, gyöngyök, elefántcsont tűk, arany- réz- és bronztárgyak, valamint egy bélyegzőpecsét is.
A testet a HC temetkezési szokásai szerint északkelet–délnyugati tengelyben, jobb oldalán összegörnyedve helyezték el, arccal délkelet felé fordítva. Az edényeket a csontváz háta mögé, feje fölé és lábai alá rendezték.
Tárgyak gazdagsága
A kutatók megemlítik: „A sír gazdagságát a vállak közelében talált két tű, a karokon viselt két karkötő, az arc közelében csoportosuló fémtárgyak, valamint a lábaknál elhelyezett nagy váza – benne egy kisebb bronz korsóval – emelte ki.”
Különleges lelet volt egy bronztükör, négy bronztű (köztük egy, rozetta alakú kapoccsal és faragott kézzel), továbbá két elefántcsont tű. Az elhunyt arany fülbevalót, aranygyűrűt és két bronzból készült karkötőt viselt. A torok közelében egy emberi lábnyomokat ábrázoló bronz bélyegzőpecsétet találtak, ami vallási vagy védelmi célra utalhat.
Három klorit ásványból faragott kozmetikai doboz is előkerült. Ezek közül az egyik egy lábakon álló, téglalap alakú darab volt, amelyet agresszív kígyók és stilizált skorpiók díszítettek. Az állatok valószínűleg rituális vagy mágikus jelentéssel bírtak. A doboz kidolgozottsága és az anyaghasználat távoli kapcsolatokra utal.
A nők jelentősége
A temetkezések tanúsága szerint a nők a közösségekben jelentős szerepet játszottak. A Horászán nekropoliszokban a női sírok gyakran gazdagabbak voltak, mint a férfiaké, és tipikus mellékleteik között szerepeltek tükrök, szemfestékes edények, ékszerek. Az ételáldozatok – például főzőedényekben talált juhcsontok – a hall utáni életbe vetett hitre utalnak.
Négy ásatási szezon alatt 38 temetkezést tártak fel. Többségük csoportokban helyezkedett el - a kutatók úgy vélik, családok szerint. A felszíni erózió miatt több sír mindössze 15 cm mélyen feküdt. Alattuk tárolóhelyiségekre és még régebbi temetkezések nyomaira bukkantak, ami hosszú ideig tartó használatra utal. A sírt részben egy régi föld alatti vízvezeték közelsége védte meg a mezőgazdasági károsodásoktól – így maradhatott épségben, mindössze 15 centiméterrel a felszín alatt.
A régészek szerint Horászán, amelyet sokáig perifériának tekintettek, valójában kulcsszerepet játszott a bronzkori Közép-Ázsia kulturális és politikai hálózataiban. A sírokban talált műtárgyak – vésett kerámiák, összetett gyöngyök, osztott pecsétek – megerősítik, hogy ez a civilizáció egyszerre volt hatásgyakorló és hatásokat befogadó.
