Középkori arany kardhüvelyt találtak egy norvég fa alatt
1500 éves arany kardhüvelymaradványra bukkant egy helyi lakos a norvégiai Sandnes viharsújtott övezetében. A régészek szerint a szenzációs felfedezés betekintést nyújthat a népvándorlás kori elit mindennapi életébe.
A felfedezést Sandnes település Austrått nevű kerületében tette egy kétgyermekes apa, aki éppen az egyik helyi sétányt vizsgálta, amikor feltűnt neki, hogy egy öreg fát a hatalmas vihar kitépett a helyéről. Amikor odament megnézni a pusztítást, észrevett egy szokatlan, csillogó kitüremkedést a gyökereknél. A váratlan leletről azonnal értesítette a hatóságokat.
A Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának szakértői a vizsgálatok során megállapították: a gazdagon díszített aranydarab egy magas rangú személy kardjának hüvelyét díszíthette az 500-as évek első felében. Håkon Reiersen egyetemi docens szerint a kardhüvelymaradvány kivételes felfedezésnek tekinthető: „Gyakorlatilag minimális az esélye annak, hogy az ember csak úgy ilyen értékes tárgyra bukkanjon Észak-Európában.” – írta a múzeum közleményében. A lelet jelentőségét növeli, hogy a népvándorlás korának is nevezett időszakból mindössze 17 hasonló tárgy ismert jelenleg a régióban.
Az aranyból készült, körülbelül hat centiméter széles, néhány centiméter magas és pár milliméter vastag díszítés súlya 33 gramm. Reiersen úgy véli, hogy a kardot viselő személy a 6. századi Hove térségének egyik vezető személyisége lehetett, aki ezzel az apró aranydekorációval is tekintélyt sugallhatott környezete felé.
Az eszközön található kopásnyomok külön meglepték a régészeket. Ilyesmi díszítéseket ugyanis általában rituális alkalmakon – tehát ritkán – használt eszközökön alkalmaztak a korban. A mostani leletet – a sérülések alapján – azonban viszonylag gyakran igénybe vehette magas rangú felhasználója.
A kardhüvelymaradvány fő részét különböző állatmotívumokkal, illetve hibrid alakokkal ékesítették. Az ábrázolás stílusa alapján a 6. század első felében fejezhették be az alkotást.
Ez is érdekelhet
Ugyanakkor nem csak a dekorációja teszi különlegessé a tárgyat: úgy tűnik, hogy a leletet nem véletlenül helyezték el ott, ahol végül megtalálták. A régészek jelenlegi feltételezése szerint valamikor az 500-as években, vallási okokból helyezhették el a kőzet repedésében az eszközt. Még különösebbé teszi a dolgot, hogy nemrég két hasonló leletet is találtak a környéken: a 19. században egy arannyal díszített ezüst nyakgyűrű, később pedig egy szokatlanul nagy méretű római kori bronz üst is előkerült nem messze a mostani felfedezéstől. Ezek a kivételes leletek arra utalnak, hogy Riaren és Hove környéke gazdasági és vallási szempontból is központi hely lehetett. Sőt: egyes kutatók szerint a helyi vezetők itt mutathattak be áldozatot isteneiknek.
Kirstin Armstrong-Oma múzeumigazgató és régészprofesszor a felfedezést a népvándorláskori hatalmi központ új bizonyítékaként jellemezte. A tervek szerint a közönség a jövőben egy kiállítás keretein belül tekintheti majd meg a leletet.
