Könyv dolgozza fel a világot átformáló kábelépítést

James M. Tabor amerikai szerző júniusban megjelenő, Lightning Beneath the Sea (Villám a tenger alatt) című új történelmi kötete Cyrus Field amerikai vállalkozó küzdelmét és az információs korszakot elindító első transzatlanti távírókábel 1866-os sikeres lefektetését mutatja be.

A technikatörténeti munka az ajánlók szerint részletesen tárgyalja azt a tizenkét éven át tartó, 1854-től 1866-ig ívelő folyamatot, amelynek során Field – korábbi műszaki, távírózási és tengerészeti tapasztalatok nélkül – egy több mint háromezer kilométer hosszú tengeralatti vezetéket építtetett ki az Új- és az Óvilág között.

A könyv rávilágít arra, hogy a hatalmas pénzügyi és személyes kockázatot vállaló üzletember a kezdetekkor a globális békét és a nemzetek közötti azonnali kommunikációt tűzte ki célul. Tabor dokumentálja a projekt során elszenvedett katasztrofális kudarcokat, a jelentős anyagi veszteségeket, az éveken át tartó kísérletezést és a kezdeti, globális szintű társadalmi szkepticizmust.

A technikai kivitelezés során Field egy kiemelkedő tudományos csoportot toborzott maga mellé, amelynek tagja volt az elektromágnesesség úttörője, Michael Faraday, a távírót feltaláló Samuel Morse, valamint a fizikus William Thomson (a későbbi Lord Kelvin). A kutatás bemutatja, hogy a mérnöki bravúr megvalósítását nem csupán a tengeri viharok, a sorozatos kábelszakadások és a halálos balesetek hátráltatták, hanem az ipari szabotázsakciók és a korszak politikai feszültségei is. A vállalkozásnak meg kellett küzdenie a domináns Western Union távírótársaság agresszív piaci rivalizálásával, valamint az amerikai polgárháború idején Abraham Lincoln elnök adminisztrációjának kezdeti ellenállásával is.

Az információs korszak hajnala

A transzatlanti kábel lefektetését a 19. század legjelentősebb technológiai vívmányaként, léptékében és jelentőségében az Apollo-holdra szálláshoz mérhető teljesítményként tartják számon a tudománytörténészek. A sikeres 1866-os üzembe helyezés forradalmasította a globális kommunikációt: az addig hetekig vagy hónapokig tartó, hajókon zajló információáramlás percekre rövidült, ami azonnal és alapjaiban változtatta meg a nemzetközi kereskedelmet, a diplomáciát, a sajtót és a mindennapi életet. Bár Field a sikeres átadást követően a korszak egyik legünnepeltebb személyiségévé vált, történelmi emlékezete napjainkra szinte teljesen elhalványult.

A kötet hangsúlyozza Field történelmi örökségének aktualitását is, rámutatva, hogy a modern információs társadalom – az internet, a mesterséges intelligencia, a közösségi média és a globális adatforgalom – máig ezen a 19. században lefektetett technológiai alapon nyugszik.

Napjainkban a világ adatforgalmának 98 százaléka nem a műholdas hálózatokon, hanem az eredeti vezeték nyomdokain haladó, a tengerfenéken futó mintegy hatszáz optikai kábelen keresztül zajlik, amelyek folyamatos bővítésébe és fejlesztésébe a globális technológiai vállalatok és a kormányzatok jelenleg is dollármilliárdokat fektetnek.