2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Konferencián emlékeztek meg a Nemzeti Múzeum izgalmas és viszontagságos 220 évéről

2022. december 9. 15:06 MTI

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) immár 220 esztendeje befogadja a tárgyakat, a tudományt, az újító gondolatokat, a látogatókat, a nemzet kultúráját magát – hangsúlyozta az intézmény alapításának 220. évfordulója alkalmából, csütörtökön megrendezett tudományos konferencia megnyitóbeszédében a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

konferencia
L. Simon László főigazgató beszéde (kép forrása: MTI / Kovács Tamás)

Hoppál Péter emlékeztetett: a múzeumalapító gróf Széchényi Ferenc korának kiemelkedő közéleti személyisége, a tudomány és a kultúra bőkezűen adakozó mecénása, a reformgondolatoktól már megérintett korszak meghatározó alakja volt. Valódi nagysága abban állt, hogy nem maradt meg a nagyívű tervek szintén, hanem cselekedett – emelte ki.

A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítójaként gyűjteményét határozott koncepció mellett készítette elő a köz javára történő átadásra – idézte fel az államtitkár, hozzátéve: Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” aligha válhatott volna történelmi óriássá, ha nem szülei példáját látja maga előtt.

Hoppál Péter hangsúlyozta: a Széchényiek kijelölte feladat ma is „időtlenül időszerű”. Időről időre új reformgenerációkra van szükség, amelyek nem restek felismerni és megismerni nemzeti múltunk értékeit, büszkék magyarságukra, hagyományaikra, kikezdhetetlen hazaszeretettel bírnak, miközben látják hibáit és önbizalommal készek a közös jövő építésére – mutatott rá.

Mint elmondta, a világ, illetve Európa mély és súlyos értékválsággal küzd, a rendíthetetlennek hitt értékek relativizálása felgyorsult, a napi problémák sodrása magában hordozza a szellemi élet idézőjelbe tételének veszélyét.

Ezért is különösen kívánatosak a maihoz hasonló, nagyívű tudományos seregszemlék, amelyek tudatosítják: van múltunk, vannak erős, mélyreható szellemi gyökereink – közölte Hoppál Péter.

L. Simon László, az MNM főigazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény elmúlt 100 évében szinte minden elődje munkáját megnehezítette a szűkös költségvetési keret.

Mint hozzátette, kinevezése után ugyan jelentős lendületet adott a Nemzeti Múzeumnak az állami többlettámogatás és a nagyobb kormányzati figyelem, ám a szomszédban kitört háború és annak közvetett hatásai viszonylag gyorsan elinflálták a többletforrásokat.

Mindez nem jelenti azt, hogy az MNM rövid- vagy hosszabb távon ne akarná megvalósítani olyan terveit, mint egy új régészeti központ, restaurátorbázis és műtárgyraktár, a főépület akadálymentesítése, egy új épületben létrehozandó nemzeti portrétár vagy egy új állandó kiállítás – jegyezte meg.

L. Simon László kiemelte a közművelődés, a közönségkapcsolatok és a múzeumpedagógia fontosságát, a múzeum tevékenységének alapjaként azonban a magas színvonalú tudományos tevékenységet nevezte meg.

„A mi intézményünknek hangsúlyozottan nemzeti karaktere van, olyan, amilyen nem lehet egy biológiai vagy fizikai kutatóintézetnek, de még egy szépművészeti múzeumnak sem” – fogalmazott a főigazgató.

Felidézte, „a nemzet múzeuma” az elmúlt 220 évben többször átalakult, szerencsés és kevésbé sikeres decentralizációs lépések eredményeként jött létre ez az alapvetően történeti profilú intézmény, amely Közép-Európa meghatározó tudományos műhelye és népszerű kiállítóhelye.

Ez a folyamat irreverzibilis, ám a jövő gyűjteménygyarapítási politikájában hangsúlyosan kell törekedni az intézményből korábban kikerült képző- és iparművészeti műtárgyak pótlására – vetette fel.

A főigazgató elmondása szerint az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment át a kutatóintézeti hálózat. „Ezek egy részének fenntarthatósága, tekintettel a jelenlegi háborús helyzetre, erősen kétséges” – figyelmeztetett, felvetve egyes, történeti vagy régészeti profilú intézetek MNM-be történő integrációjának lehetőségét.

L. Simon László hangsúlyozta: a Nemzeti Múzeumnak törekednie kell a felelősségteljes gazdálkodásra, a stabil anyagi háttér megteremtésére, megtartva a fenntartóval és a mindenkori kormányzattal ápolt jó kapcsolatokat. Hozzátette azonban: a pénzügyi stabilitás megteremtése céljából azt kérik a fenntartótól, hogy „a szocializmus szellemiségét őrző” jegyárrendeletet változtassa meg, kivezetve a kedvezmények túl széles rendszerét.

Legalább ilyen fontos azonban a magánmecenatúra felélesztése is, hiszen a hazával szemben a gazdasági élet mára megerősödött szereplőinek is felelősségük van – mondta L. Simon László.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár